Tajvani elnök: Tajpej nem akar katonai konfrontációt
Tajvan nem akar katonai konfrontációt.
Tajvan nem akar katonai konfrontációt – jelentette ki pénteken az ázsiai regionális párbeszédet előmozdítani hivatott Yushan Forum nevű platformon felszólalva Caj Jing-ven tajvani elnök, aki azonban leszögezte azt is: országa mindenáron megvédi szabadságát. Tajvan és Kína között növekszik a feszültség amiatt, hogy kínai harci repülőgépek az elmúlt időszakban többször is megsértették a tajvani légteret. A nemzetközi sajtóban megjelent összesítés szerint október elseje óta legalább 150 kínai repülőgép repült be a légtérbe.
Caj a platformon – amelynek témája az idén a biztonság – elmondott beszédében hangsúlyozta: Tajvan teljes mértékben elkötelezett a regionális szereplőkkel való együttműködés iránt a fegyveres konfliktus megelőzése érdekében. „Tajvan nem akar katonai konfrontációt" – mondta az elnök a fórumon, amelyen számos nemzetközi előadó vett részt, tíz ország képviseletében. Tajvan bízik abban, hogy békében, stabilitásban, valamint kiszámítható és kölcsönösen előnyös módon élhet együtt szomszédjaival. Mindazonáltal Tajvan mindent megtesz azért, hogy megvédje szabadságát és demokratikus berendezkedését – jelentette ki Caj.
Az eseményen felszólalt Tony Abbott korábbi ausztrál miniszterelnök is, aki az Egyesült Államok Tajvan iránti elkötelezettségét latolgatta. „Nem hiszem, hogy Amerika képes lenne tétlenül nézni Tajvan bekebelezését. Nem gondolom, hogy Ausztráliának közömbösnek kellene lennie egy csaknem 25 millió emberből álló szövetséges demokrácia sorsa iránt" – jelentette ki Abbott, utalva Tajvanra. „Ezért van annyira nagy szükség jelenleg Tajvan szövetségeseire, hogy hangsúlyozzuk: Tajvan jövőjéről saját népének kell döntenie, egyúttal Peking tudtára adni, hogy bármilyen kényszerítő kísérlet beláthatatlan következményekkel járna" – mondta.
Kína mindeközben nyomatékosan felszólította az Egyesült Államokat, hogy állítsa le a Tajvanba irányuló fegyverszállítmányokat, és hagyjon fel a Tajvannal folytatott katonai együttműködéssel. Peking azután reagált így, hogy a The Wall Street Journal című amerikai napilap arról számolt be: az amerikai különleges erők csaknem két tucat tagja kiképzésben részesíti a tajvani tengeri erők tagjait.
Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő közölte: Peking minden szükséges lépést megtesz szuverenitása és területi integritásának szavatolása érdekében.
Szu Csen-Csang tajvani miniszterelnök a beszámolóra válaszul kijelentette: Tajvan minden tőle telhetőt megtesz, hogy megvédje szuverenitását.
Az 1949-től saját politikai vezetéssel bíró Tajvant Peking Kína szakadár tartományának tekinti. Viszonyuk többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált, miután a függetlenségpárti Caj lett a tajvani elnök, aki a status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát. Peking politikai eszközeinek kijátszása mellett nyomásgyakorlásként gyakran tart a sziget körül hadgyakorlatokat, illetve nem zárta ki szükség esetén az erővel való egyesítés lehetőségét sem.
(Kiemelt kép: Pingtung, 2021. szeptember 15. A Caj Jing-ven tajvani elnök felügyelete mellett tartott manőveren három harci repülőgép landolt a déli Pingtung megye autópályájának egyik egyenes szakaszán, amelyet külön arra a célra terveztek, hogy szükség esetén le- és felszállópályaként szolgáljon. MTI/EPA/Tajvani nemzeti védelmi minisztérium)
