Szex és összeesküvés – A Clintonok tündöklése és bukása
A Clintonok alig másfél éve még a világ tetején álltak, Hillary egyenesen haladt az elnökség felé, Bill pedig hosszú évekig inspiráló beszédeivel segítette győzelemre a demokrata jelölteket. Mára azonban politikai fertőzöttekké váltak, akik mögül kiállt a párt, félve a sorstól, amely őket oly hirtelen taszította le a hatalom csúcsairól.
Nincs recept rá, hogy mi tesz egy elnököt naggyá. Abraham Lincoln nem emberiességből, hanem gazdasági és politikai okokból szabadította fel a rabszolgákat, az utókor mégis csak az erkölcsi eszményre emlékezik. Harry Truman úgy vált szürke politikusból háborút megnyerő elnökké, hogy meghalt az elődje. A vietnami háború felé tartó, feleségét fűvel-fával megcsaló John F. Kennedy személye megnemesedett Dallasban kiontott vérétől. Bill Clinton éppen egy olyan évtizedben volt elnök, amikor még nem látszott, merre kanyarodik majd a történelem a kétpólusú világ megszűnése után. Botrányai ellenére sokáig őrizte népszerűségét. Az Egyesült Államokban azonban néhány éve zajlik a történelem átírása, és ez a hullám nemcsak régi tábornokok szobrait döntheti le, hanem a közelmúlt politikusait is könnyen maga alá temetheti.
Jelenleg két irányból is veszélyek leselkednek Bill Clinton örökségére.
A 2020-as elnökjelöltségre pályázó, már az új demokrata vonalat képviselő szenátor, Kirsten Gillibrand a The New York Timesnak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy a mai botrányok fényében úgy hiszi, Clintonnak le kellett volna mondania a Lewinsky-ügy miatt. Az elnököt három nő vádolta meg a kilencvenes években. A legsúlyosabban Juanita Broaddrick, aki azt állította, hogy Clinton 1978-ban megerőszakolta. Elmondása szerint egy nyugdíjasotthonban dolgozott, ahová ellátogatott az akkor még arkansasi államügyész későbbi elnök. A nő ez után önkéntesként vett részt a politikus kampányában, Clinton először kávézni hívta, majd az utolsó pillanatban azt kérte, hogy egy hotelszobában találkozzanak. A nő 1999-ben az NBC televíziónak adott interjúban elmondta, azért nem hozta nyilvánosságra az erőszakot, mert félt, hogy nem hinnének neki. Broaddrick egy 2016-ban adott interjúban könnyek között idézte fel a negyven évvel korábbi eseményeket. A történetet később sokszor használta a republikánus oldal a Clinton házaspár ellen, emiatt a nő hitelességét is kétségbe vonták. A The New York Times vezető publicistája a #metoo-kampányra reagálva egy véleménycikkében kijelentette, hogy itt az ideje igazságot szolgáltatni Broaddricknek, és Clintonnak nincs többé helye a közéletben.
Bill Clinton botrányai erősen kihatottak feleségének karrierjére is. Emlékezetes, hogy ő nevezte a Lewinsky-botrányt „óriási jobboldali összeesküvésnek”. Maga Broaddrick is azt állította, hogy Hillary megfenyegette, jobban teszi, ha hallgat az ügyről. A jelenlegi politikai klímában nem biztos, hogy a demokraták megvédenék a volt elnököt. Különösen azért nem – s ez a másik, örökséget fenyegető veszély –, mert Hillary politikai páriává vált a pártban, amely egyébként igencsak rászorul a vérfrissítésre, hiszen 2018-ban nagy eséllyel pályázhatnak akár a képviselőház visszaszerzésére is.
Hillary Clinton 2017 őszét könyvturnéval töltötte. Az amerikai könyvkiadás elképesztő lassúságát véve alapul már a választás elvesztése utáni napokban elkezdhetett a könyvén dolgozni. A mű a könnyen kifigurázható Mi történt címet kapta. A szöveg azt próbálja megtenni, amit Hillarynak a kampánya alatt kellett volna, vagyis a nő fejébe ad bepillantást, és nem a politikuséba. A könyv és a turné azonban elvette tőle a kegyes vesztes látszatát. Al Gore-nak 2000-ben egyetlen államon és néhány ezer szavazaton múlt a győzelme, John Kerry 2004-ben szintén éppen hogy lemaradt a győzelemről. Mégis mindketten elfogadták a bukást, és sikeres karriert futottak be. 1824-ben pedig Andrew Jackson annak ellenére veszített, hogy ő kapta a legtöbb szavazatot, de négy évvel később visszatért, és nyert. 2014-ben Mitt Romney-nak, Obama republikánus kihívójának kampányáról készült egy dokumentumfilm, amely dokumentálta a veszteség utáni szomorú pillanatot, ahogy másnap reggel a házaspár ül a nappaliban, teljes némaságban, miközben valahol Chicagóban ezrek ünnepelnek az utcán.
Hillary más utat választott, könyvet írt választási veszteségéről, és körbejárta Amerikát, hogy eladja saját bukásának történetét. Interjúiban megnevezte a felelősöket, az FBI volt igazgatóját, Comey-t, a fehér nőket, a szélsőjobbot, az oroszokat, a médiát, Bernie Sanderst, Barack Obamát és még sok másokat. Az angol Channel 4 tévécsatornán leadott interjúban a riporter megkérdezte tőle: „Maga azt állítja, hogy az oroszok tevékenysége és a Comey-levél nyilvánosságra hozatala elrabolták az elnökségét?” Clinton erre körülményes igennel válaszolt.
Az összes interjú és maga a könyv is arról árulkodik, hogy képtelen feldolgozni a vereséget. Ez bizonyos szempontból érthető, hiszen Donald Trump minden idők legbotrányosabb és legvalószínűtlenebb elnökjelöltje volt, aki asztalokon átesve egyenesen az elnöki székben landolt.
Másrészt azonban úgy tűnik, hogy a turnéval kifullasztotta a saját politikai karrierjét. Bár néhány lelkes női magazin még lehetséges 2020-as jelöltként tekint rá, a politikai elemzők esélytelennek tartják a visszatérését. A Clinton Alapítvány támogatása is jelentősen megcsappant. A házaspár ellen gyakran felhozott vád volt, különösen a 2008-as kampányban, hogy az alapítványuknak adott pénzekért cserébe kétes hírű vezetőkkel találkoznak. Az FBI is vizsgálódott az ügyben, sőt, a hírek szerint, most újra megnyitották az eljárást. Maga az alapítvány viszont a névadók politikai aktivitása nélkül érdektelenné válik a támogatók számára.
Hillary és Bill Clinton az amerikai politikai élet legmeghatározóbb házaspárja volt csaknem harminc éven át. Politikai frigyük titka mindig foglalkoztatta a közvéleményt, hiszen az emberek soha nem tudták eldönteni, mi benne az igaz és mi a színjáték. A Clinton-klánt övező botrányok egyszerre vonzották és taszították a publikumot. Néhány szerencsést leszámítva a legtöbb politikusra bukás vár a pályája végén. Többnyire sem a történelem, sem a nép nem emlékezik meg a korábban nagynak tartott emberről. Clintonék együtt emelkedtek fel. A népszerű elnök átengedte a pályát a feleségének, majd a nagy győzelem helyett a jelek szerint mindketten megbuktak.
