Szerb-koszovói konfliktus – Dulakodás tört ki a belgrádi parlamentben
Szerbia még nem írta alá az úgynevezett francia-német javaslatot, amely a Belgrád és Pristina közötti helyzetet rendezné, a tárgyalásokat még folytatni kell – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök csütörtökön Belgrádban a parlament rendkívüli ülésén, amelynek témája a koszovói helyzet rendezése volt. Az elnök egyik felszólalását az ellenzék bekiabálással zavarta meg, majd dulakodás tört ki a kormánykoalíció és az ellenzék képviselői között.
A szerb államfő arról beszélt, hogy Koszovóval voltaképpen hatszáz éve, a rigómezei csata óta rendezetlen a helyzet, az utóbbi időszakban azonban több incidensre is sor került. Emlékeztetett arra, hogy Koszovó egyoldalúan döntött arról, hogy 2008-ban elszakad Szerbiától, Belgrád azonban ezt nem fogja soha elfogadni.
A két fél 2013-ban írta alá a kapcsolat rendezését célzó brüsszeli megállapodást, annak legfontosabb pontját, a koszovói szerb önkormányzatok közösségének a megalakítását azonban Pristina azóta sem hajlandó végrehajtani – emlékeztetett Aleksandar Vučić. Közölte, hogy ez a közösség nagyobb autonómiát biztosítana a Koszovó északi részén élő szerbeknek, amire azért lenne szükség, mert az utóbbi években számos alkalommal vált bizonytalanná a helyzetük a pristinai hatalom döntései miatt, s ezért szervezett önkormányzatiságra van szükség ahhoz, hogy saját maguk alakíthassák az életüket. Hozzátette: Pristina konfliktusba kényszerítené Belgrádot a NATO-val és az egész világgal, és áldozatként állítaná be magát.
Aleksandar Vučić szerint a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezése a világban folyó változások miatt vált sürgetővé. Most voltaképpen „egy harmadik világháború” folyik, és a másként gondolkodókat nehezen fogadják el. Az európai országok közül egyedül Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni európai szankciókhoz.
A szerb köztársasági elnök közölte, hogy az úgynevezett francia-német megoldási javaslat pontjai még mindig titkosak, azt azonban elmondta, hogy a javaslat negyedik pontja nagyon nehezen elfogadható Szerbia számára, mert arról szól, hogy az ország nem akadályozhatja a jövőben Koszovó nemzetközi szervezetekbe történő felvételét. Ezzel pedig Koszovó az ENSZ, a NATO, az Európai Unió vagy bármely más szervezet tagjává válhat.
Aleksandar Vučić egy tíz pontból álló tervvel is előállt, amely Szerbia következő időszakra vonatkozó feladatait összegzi. Ezek között a béke és a stabilitás megőrzése, a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakításáért folytatott harc folytatása, a Koszovóval és a nemzetközi képviselőkkel folytatott tárgyalások, illetve az európai integráció folytatása, valamint a nemzeti érdekek megőrzése és az ország további fejlesztése is szerepel.
A szerb elnök egyik felszólalása közben az ellenzéki Dveri mozgalom, a Néppárt, a Fogadalomtevők Szerb Pártja, valamint a Szerbiai Demokrata Párt „Áruló”, „Elárultad Koszovót”, „Nem az ultimátumra” feliratú táblákkal és bekiabálásokkal zavarták meg az ülést, és az egyik pillanatban dulakodásra is sor került, amikor az ellenzék tagjai elindultak az elnök felé.
A kormányzó Szerb Haladó Párt képviselői és a biztonságiak akadályozták meg, hogy nagyobb incidens törjön ki. Az ellenzék szerint azzal, hogy Aleksandar Vučić hajlandó lenne tárgyalni az úgynevezett francia-német javaslatról, illetve elfogadná az abban foglaltakat, elárulja Szerbiát és annak – szerintük – elidegeníthetetlen részét, Koszovót, ahogyan az a szerb alkotmány preambulumában szerepel.
(Kiemelt képünk: Képviselők egy csoportja Nemet a kapitulációra feliratú transzparenst tart, miközben a szerb elnök tájékoztatja a képviselőket a Koszovóval folytatott tárgyalások fejleményeiről a szerb parlament rendkívüli ülésén 2023. február 2-án. Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP)
