Szabadidős tevékenységeket szervez a szélsőjobb – Mi áll a német politikai identitás középpontjában?
Az egykori náci államot akarta feltámasztani a napokban betiltott Sturmbrigade 44, más néven Wolfsbrigade a német belügyminiszter szerint. Mint Horst Seehofer mondta: „bármely csoport, amely gyűlöletet mutat és a korábbi náci állam feltámasztásán munkálkodik, nem tartozik Németországhoz”. A bajor politikus szerint a Sturm-brigade 44 betiltása egyértelmű üzenetet küldött a világnak. Sokan azonban erősen kétlik, hogy a hatóságok urai lennének a helyzetnek.
A most betiltott szélsőjobboldali csoport nem játszik központi szerepet a hasonszőrű mozgalmak között, de valószínűleg jó kapcsolatokat ápol velük – írta a Deutsche Welle. A szövetségi főügyész 2019-ben rendelt el házkutatást náluk azzal a gyanúval, hogy a Sturmbrigade tagjai bűnszervezeteket alapítottak. Korábban szélsőjobbos felvonulásokon vettek részt, és horogkeresztes graffitiket mázoltak.
A Sturmbrigade 44 tagjai nem véletlenül választották a militarista elnevezést, amelyet gót betűkkel viseltek ingeiken és kabátjaikon. A II. világháborúban az SS alá rendelt különleges alakulat, a Sturmbrigade (rohamdandár) vezetője Oskar Dirlewanger volt, ezért nevezték SS-Sturmbrigade Dirlewangernek.
A tagjai elítélt bűnözők voltak, akik a német megszállás alatt álló Kelet-Európában több tízezer embert – főként fegyvertelen civilt – mészároltak le. Az egység tagjai részt vettek a varsói felkelést követő mészárlásokban, és a szlovák nemzeti felkelés leverésében is. Élve égettek el csecsemőket és gyerekeket, nőket erőszakoltak meg. Egy fehérorosz kis falut, Hatinyt kifosztották, a lakosokat bezárták egy pajtába, majd rájuk gyújtották. A menekülőket lelőtték. 147 ember halt meg, köztük 75 gyerek.
A most feloszlatott Sturmbrigade 44 tagjai is bálványozták a néhai parancsnokot. Az elnevezésben a 44-es szám a német ábécé negyedik betűjére, a D-re utal, azaz a DD annyit tesz, hogy Division Dirlewanger.
Mozgalmárok
Megfigyelők szerint a szélsőjobboldali érzület, illetve csoportok viszonylag elterjedtek Németországban. A Beltower Newsnak David Begrich, a Miteinander diszkriminációellenes civil szervezet munkatársa azt mondta: az elmúlt három évben a szélsőjobbosok hálózatot hoztak létre, radikalizálódtak, és hajlamosak az erőszakra a bevándorlókkal és a politikai ellenfelekkel szemben.
„A szélsőjobboldali szervezetekre jellemző, hogy egy mozgalmi szcénát alkotnak, amely nagyjából olyan, mint egy politikai szubkultúra. Jellemzően szabadidős tevékenységek, túrák, megemlékezések, koncertek adják a csoportok, egyének találkozóinak apropóját. A személyes találkozók mellett ezek a csoportok már igen korán, az 1990-es években felfedezték az internet biztosította lehetőségeket, amely olcsósága, anonimitása miatt volt ideális a szélsőjobboldaliak számára a toborzáshoz, mozgósításhoz” – mondta a 168 Órának Mikecz Dániel, az MTA Politikatudományi Intézet és a Republicon Intézet kutatója.
2018 alighanem vízválasztó volt Németországban, már ami a politikai vezetés, illetve a biztonsági szolgálatok hozzáállását illeti. Ekkor törtek ki bevándorlásellenes tömegtüntetések, illetve zavargások a szászországi Chemnitzben, miután két kurd bevándorló egy verekedésben megölt egy német–kubai férfit.
Mikecz Dániel szerint most pedig elsősorban a járványhelyzetben lehet megtalálni a fő okát annak, hogy az utóbbi időben aktivizálódnak a szélsőjobboldali csoportok. A kutató szerint „a lezárások ellen szerveződő tüntetéseken a szélsőjobb is aktivizálódik, de a hatóságok is jobban figyelnek azokra a csoportokra, amelyek aláássák a járványügyi intézkedések hatékonyságát. A 2018-as chemnitzi szélsőjobboldali zavargás óta pedig nagyobb figyelmet kap a szélsőjobb. Világossá vált ugyanis, hogy az olyan mérsékeltebbnek tűnő szervezetek, mozgalmak, mint az AfD vagy a Pegida valójában erősítik a szélsőségesebb csoportokat, amelyek nem riadnak vissza az erőszakos politikai akcióktól”.
Eltérő támogatottság
A különböző szélsőjobboldali szervezetek társadalmi támogatottsága természetesen eltérő. Németország Nemzeti Demokrata Pártja (Nationaldemokratische Partei Deutschlands), vagyis az NPD a 2000-es években folyamatosan veszített jelentőségéből, ugyanakkor az olyan mozgalmak, mint a Pegida (Patrióta Európaiak a Nyugat Iszlamizálása Ellen) támogatottságot élveztek elsősorban az egykori NDK területén. A bevándorlásellenes Pegida csillaga a 2015-ben kezdődő migrációs válság idején kezdett emelkedni.
A német Pegida mellett nagyobb támogatottságra tett szert a modern német állam legitimitását megkérdőjelező Reichsbürger mozgalom is. Mikecz Dániel szerint ezek a mozgalmak kifejezetten elhatárolódnak a német nemzetiszocializmustól, gyakran éppen a szólásszabadságra, a demokratikus politikai részvételi jogokra hivatkoznak tüntetéseik, akcióik során.
A politikai fősodorhoz tartozó pártok számára a bevándorlásellenes, jobboldali populista AfD (Alternative für Deutschland, Alternatíva Németországért) erősödő támogatottsága a 2010-es években okozott fejfájást. A népszerűsége mára tíz százalék körül stabilizálódott. Mikecz Dániel szerint az AfD azért is lehet sikeres, mert tagjai a mérsékelt és a szélsőséges jobboldal közötti szürke zónában aktívak. Képesek kielégíteni a szélsőséges igényeket, ugyanakkor el tudják kerülni, hogy stigmatizálják őket, a támogatóik így bátrabban vállalhatják fel a velük való azonosulást. A Sturmbrigade 44 és a hasonló szélsőséges, erőszakos szervezetek ugyanakkor kis csoportot alkotnak, nem tömegmozgalmakról van szó – mondta Mikecz Dániel.
Erélytelenség?
A német hatóságokat egyébként rendszeresen bírálják amiatt, hogy nem lépnek fel elég határozottan a szélsőjobb ellen. Különösen nagy felháborodás kísérte az NSU (Nationalsozialistischer Untergrund) által 2000 és 2006 között elkövetett gyilkosságokat. A neonáci terrorcsoport kilenc bevándorlót és egy német rendőrnőt gyilkolt meg, miközben a rendőrség bottal ütötte a nyomát. Ráadásul mint kiderült: a szervezet tagjai informátorokként pénzt kaptak a türingiai alkotmányvédelmi hivatalon keresztül.
Az utóbbi években is voltak szélsőjobboldali terrortámadások, például Hanauban és Halléban. Frankfurtban pedig jelenleg is tart a pere két szélsőjobbosnak, akiket a Walter Lübcke hesseni CDU-politikus elleni 2019-es merénylet elkövetésével vádolnak.
Egyre nagyobb aggodalmat vált ki az is, hogy szélsőjobbosok fegyvereket és lőszert halmoznak fel. A német hadsereg, a Bundeswehr idén nyáron elismerte, hogy tíz év alatt több mint hatvanezer töltény és 62 kilogrammnyi robbanószer tűnt el a készleteiből, illetve a KSK elitalakulat nem tud elszámolni további 48 ezer tölténnyel. A KSK soraiban egyébként szintén szélsőjobbosokat találtak, a nyáron az egyik századot feloszlatták, és elkezdték az egység átalakítását.
Szeptemberben 29 német rendőrtisztet függesztettek fel Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, miután a gyanú szerint szélsőjobboldali tartalmakat osztottak meg egymással egy online chatcsoportban, köztük Adolf Hitler fotóit és egy montázst, amelyen egy bevándorló látható gázkamrában. Az esseni rendőrfőnök, Frank Richter azon döbbent meg leginkább, hogy egyikük sem jelentette az ügyet a felettesének.
A német belső elhárítás, a BfV is elismerte, hogy évek óta növekszik a szélsőjobbosok száma az országban. Míg 2018-ban 24 100 jobboldali szélsőségest tartottak számon a biztonsági szolgálatok, addig tavaly már 32 080-at, akik közül 13 ezer akár erőszakos cselekményt hajthat végre. Horst Seehofer elismerte, hogy a szélsőjobboldal jelenti a legnagyobb veszélyt a nemzetbiztonságra.
A világjárvány miatt Németország-szerte rendeznek tüntetéseket, tiltakozásul a korlátozó intézkedésekkel ellen. Mikecz Dániel szerint „az ilyen tüntetések,
az állami járványügyi intézkedésekkel szembeni bizalmatlanság lehetőséget ad a szélsőjobbnak politikai üzeneteinek terjesztésére”.
Szerinte a bevándorlás is ad témát, mozgósítási lehetőséget a radikális jobboldalnak, de a „németség” nem egyenlő a porosz katonai állam hagyományaival vagy etnikai homogenitással. Németországban korábban is volt gyakorlata a bevándorlók, más ajkúak integrációjának. Az ipari forradalom idején, a 19. században sok lengyel települt át például a Rajna-vidékre. Ráadásul jelenleg is a kelet-európaiak alkotják az egyik legnagyobb bevándorlócsoportot.
„A német politikai identitás középpontjában egyébként ma inkább Európa áll, amelynek jelentősége csak erősödhet a Brexit után” – mondta a kutató.
