Stockholm, Green Capital

Az Európa Zöld Fővárosa alapítóinak elképzelése szerint, a címet olyan városok kaphatják meg, melyek úttörő és konzekvens tevékenységet folytatnak egy minden szempontból környezetbarát városi élet kialakítása érdekében, s rendszeresen fel is tudják mutatni e törekvéseik eredményét. A pályázókat komplex környezetvédelmi kritériumok alapján vizsgálják: miként reagál a város a klímaváltozás kihívásaira, közlekedés, zöldterületek, levegőminőség, zaj, szemét- és hulladékkezelés, vízfelületek, szennyvíztisztítás, területkihasználás, biodiverzitás és a zöld-elvek általános szerepe a város irányításában. Elsőként Stockholm nyerte el a kitüntetést.

Zöldügyekben illetékes városházi emberünk, Ulla Hamilton (Moderatpartiet) a díjátadó ünnepségen hangsúlyozta, külön öröm, hogy Stockholm igen erős nyolcas mezőnyben nyert – melyben valószínű szerepe volt annak, hogy a stockholmi Városháza, s a polgárok is már legalább 20 éve, átfogó környezetbarát módon viselik gondját a városnak, illetve saját környezetüknek. Az EU azt honorálta, hogy Stockholm

• rendelkezik integrált környezettudatos gazdálkodási rendszerrel
  
• a zöld-aspektus figyelembevételével alakítja költségvetését, üzemgazdálkodását
  
• rendszeresen és mindenki számára nyilvánosan dokumentálja és kiértékeli mindezt


• 1990. óta - egy lakosra számítva - 25%-kal csökkentette a széndioxid-kibocsátást


• elhatározta, hogy 2050-ig teljesen leépíti a fosszilis energiaforrások felhasználását

A Zöld Főváros címért való verseny ötlete egy tallini konferencián merült fel, 2006-ban, rá két évre meg is hirdették, s ma mintegy 40 európai város, köztük 21 főváros, csatlakozott a gondolathoz, s vesz részt a zöld kooperációban és versenyben, például Sevilla, Glasgow, Bologna, Ljubljana, Nürnberg, Lodz és Hamburg.

Stockholmot, mely alig 750 éve Svédország fővárosa, az útikönyvek Észak Velencéjeként is szokták emlegetni, mivel meghatározó eleme a víz. Lakónegyedeinek egyetlen utcája, tere nincs 300 méternél távolabb a víztől. Ez úgy lehetséges, hogy a város egykori alapítói a Balti-tenger partvidékének azt a pontját szemelték ki maguknak, mely érintkezik a Mälaren-tóval, melyből adódóan 14 kisebb-nagyobb szigeten terül el, s területének közel harmada víz.

A város keleti Sziget-kertje (Skärgården) mely mintegy 24.000 elszórt szigetet jelent, a Világörökség része. Az Óváros és a Déli-sziget közötti zsilippel szabályozzák a két különböző magasságú víz szintjét, ill. segítik elő a hajóközlekedést. A víz kristálytiszta - a város politikusai kezükben horgászbottal, s rajta méretes lazaccal szoktak a Stadshuset előtt kampány-fényképezkedni. Igazi nyári látvány az élénk hajó-csónak-kenu-vitorlás-forgalom. Strandolni bárhol szabad. Egyes hajójáratok részei a városi közösségi közlekedésnek, bérlettel is igénybe vehetők.

A történelmi városhatárok és kapuk ma is betöltik egykori funkciójukat, abban az értelemben, hogy azokon belülre autózni csak akkor lehet, ha megfizetjük a megegyező távolságra szóló buszjegy árával azonos autóvámot, mely fizetése alól hétvégeken és ünnepnapokon fel vagyunk mentve (a taxik és más közszolgálati járművek mindig).

Ezt a rendet féléves próbaidő után, népszavazással megerősítve alakították ki néhány évvel ezelőtt. Láss csodát: a City nem hogy kiürült volna, de az ottani üzletek, éttermek mozik, mintegy 20-25%.kal megnőtt forgalomról számoltak be az első év elteltével! Az emberek egyszerűen tovább maradtak, mert nem volt ok (parkolóóra, stb.) a sietségre. A kerékpárhasználat kiterjedt, s a nyári félévben sokan váltanak négy kerékről kettőre. Gyakori látvány az öltönyös-kosztümös sisakos bicajos, elöl kosárral, hátul gyereküléssel.

Kapcsolódó linkek:

• Stadshuset- a stockholmi Városháza - angolul és más nyelveken is


• Stockholm Green Capital- eseménynaptár - angolul is


• European Green Capital- kritériumok, más pályázók, stb. - angolul