Sokkal több támogatás jut a nemzetiségeknek
Mintegy negyedszázadon át tartott Magyarországon a méltatlan, kiszolgáltatott állapot: az itt élő nemzetiségek mélyen alulfinanszírozottak voltak, ám a központi költségvetésből kapott támogatásuk mégis nem, vagy alig emelkedett. Változást szószólóik hoztak, akik a tavalyi parlamenti választások óta a Parlamentben képviselik a nemzetiségeket.
Már az idei költségvetést illetően jelentős emelést értek el, és a 2015. évi kétmilliárdos többlettámogatás jövőre még feljebb kúszik: 2016-ra további több, mint két milliárdos emelést ítélt meg nekik az Országgyűlés.
Ritter Imre, a magyarországi németek parlamenti szószólója a költségvetési vitában utalt arra, hogy az elmúlt 25 esztendőben méltatlanul kevés pénz jutott a hazai nemzetiségeknek. Érzékletes példaként említette helyi önkormányzataik általános támogatását: azok átlagban mindössze havi 14.500 – esetenként csupán nettó 9.000 – forintot kaptak működési költségeik fedezésére.
A 2014-ben a Parlamentbe került nemzetiségi szószólók bizottsága – alaposan felmérve a helyzetet és az igényeket – a 2015. évi költségvetésre vonatkozóan jelentős áttörést ért el: az Országgyűlés megszavazta a kétmilliárd forintos többlettámogatást nyújtó módosító csomagot, amely valamelyest rendezte a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok és fenntartott intézményeik büdzséjét. A 2016. évi költségvetési igények előkészítésekor azonban további hiányok, illetve „fehér foltok” rajzolódtak ki: a beérkezett pályázatok alapján egyértelművé vált, hogy a nemzetiségi civil pályázati keretek öt-, hatszorosára lenne igény; megfogalmazódott, hogy szükség lenne a kis létszámú nemzetiségi köznevelési intézményeknek, valamint a nemzetiségi színházaknak nyújtandó külön pályázati keret létrehozására is.
A megszavazott költségvetés alapján a hazánkban élő nemzetiségek jövőre az ideihez képest 2 milliárd 63,4 millió forinttal több támogatáshoz juthatnak. A civil szervezetek, az anyanyelvi diáktáborok, a kulturális programok, a pedagógus-továbbképzés támogatási kerete a háromszorosára nő, 80 millió forintos keretet hoznak létre a köznevelési intézmények működési költségeinek kiegészítésére, a nemzetiségi színházak részére szánt eddigi támogatást pedig külön, 100 millió forintos kerettel bővítik. A helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működési támogatása 784,2 millióval emelkedik, a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények beruházásra, felújításra, pályázati önrészre létrehozott kerete pedig az eddigi 441,2 millió duplájára nő.
“A Parlament döntése hitelt és súlyt adott a nemzetiségi szószólók intézményének. Örvendetes, hogy a magyar politika végre egyenrangú partnernek tekint bennünket” – mondotta Ritter Imre. “A kedvező változások természetesen nem jelentik, hogy az évtizedes elmaradások után a nemzetiségi probléma egy csapásra megoldottnak tekinthető. Maradtak finanszírozási gondok, esetenkénti aránytalanságok, előttünk van még az egész nemzetiségi köznevelési rendszer áttekintése, színvonalának érdemi javítása. Ám túlzás nélkül mondható, hogy ez a támogatás-növelés olyan mértékű pozitív változás, amelyre a Magyarországon élő nemzetiségekkel kapcsolatban az elmúlt száz évben nem volt példa.”
