Lapszemlénk a világból – Der Standard: Sebastian Kurz osztrák kancellár Orbán Viktorral került egy sorba
A 88 esztendős Barbara Coudenhove-Kalergi, Ausztriában élő – származására nézve német – újságírónő most úgy döntött, alaposan leszedi a keresztvizet a 33 éves Sebastian Kurz osztrák kancellárról. A Der Standardban „tüchtignek” és „szívtelennek” nevezi, és epésen megjegyzi: ahhoz, hogy valakiből valóban nagy kancellár váljék, nem elég, ha politikai ügyességet mutat.
Sebastian Kurz jól bevált válságkancellárnak – írja a szerző. Azoknak is kalapot kell emelniük előtte, akik nem őrá szavaztak: a válság kormányzati menedzselése mindeddig, nagyjában-egészében, kisebb balesetektől eltekintve kitűnőnek mondható. Kurz és társai határozottan cselekednek, és ami csaknem ugyanennyire fontos, a lakosság meg van győződve intézkedéseik értelmességéről. „De ez a tüchtig kancellár – folytatja Barbara Coudenhove-Kalergi – egyetlen kiskorú menekültet sem hajlandó átvenni a görögországi szigeteken található nyomorúságos táborokból. Ez szégyen” – állapítja meg. Mint hozzáteszi,
„Ausztria az egyetlen olyan jómódú EU-ország, amely elzárkózik a szolidaritás ilyetén kinyilvánításától, és ezzel Orbán Viktor Magyarországával kerül egy sorba”.
Bécs inkább az általa gyakran emlegetett helyszíni segítségnyújtást vállalja, amely azonban szerény mértékű, és nem kis részben rendőröket jelent, akik segítenek abban, hogy visszatartsák a menekülteket. Ennek a kancellárnak a kőkemény menekültpolitikája ellentmond minden emberi és európai értéknek, nem beszélve a keresztény értékekről – fogalmaz a veterán újságírónő, és felteszi a kérdést: hagyományokban gazdag pártjában, amelyet egykoron néppártnak neveztek el, nincs senki, aki ezt a tehetséges kormányfőt félrehúzza, és megmondja neki, hogy ez így nem megy? Hogy ez nem méltó ehhez az országhoz?
Orbán Viktor BécsbenBarbara Coudenhove-Kalergi felhívja a figyelmet arra: nem igaz, hogy a tisztesség a népszerűség feláldozásával jár. Angela Merkel példáját hozza fel, hogy az ember az idegeneket gyűlölők ellenében is az ország leginkább kedvelt politikusává válhat.
Jelenleg mindenki a koronavírussal foglalkozik, ez a téma uralja a médiát, a világméretű menekültválság háttérbe szorult, de nem tűnt el, az illetékeseknek előbb-utóbb ismét elő kell venniük – hangsúlyozza a Der Standard szerzője. A cikk zárógondolata: Kurznak minden adottsága megvan ahhoz, hogy nagy kancellár legyen, de ehhez nem elég a politikai ügyesség: szív is kell hozzá. Neki ezt még meg kell tanulnia – írja Barbara Coudenhove-Kalergi, aki egyébként Prágában született, a csehszlovák kommunista hatóságok német származása miatt elűzték hazájából, és a rendszerváltás után nagyon intenzíven foglalkozott Kelet-Közép-Európával.
Most pedig Bács után nézzük Varsót, ahol tegnap lejárt a hatéves mandátuma Malgorzata Gersdorfnak, a Lengyel Legfelső Bíróság elnökének. Mint arról a BBC beszámol, visszavonulása alkalmából adott nyilatkozatában azt mondta, hazájában az állam egyre inkább autoriter jelleget ölt. Állításának alátámasztására felhozta azt, hogy a kormányzó párt május 10-én a járvány ellenére is meg akarja rendezni – mégpedig levélben történő szavazás módszerével – az elnökválasztást.
Gersdorfról a a brit közszolgálati média megállapítja, hogy védelmezte a legfelső bíróság függetlenségét, visszaverte a kormánypárt és Andrzej Duda köztársasági elnök azon vádjait, hogy a lengyel bírák privilegizált és korrupt kasztot képeznek, amely csak a saját érdekeit, nem a népét védelmezi. „Azért, hogy védtem a bírósági, bírói függetlenséget, azt az árat fizettem, hogy kicsinyes és brutális támadások célpontjává váltam, amire nem voltam felkészülve” – fogalmazott kollégáinak írt búcsúlevelében.
Malgorzata GersdorfA BBC megjegyzi, hogy a járvány miatt országos leállás közepette Gersdorf nem hívta össze a legfelső bíróság közgyűlését, hogy az kijelölje az utódját. Duda államfő így Kamil Zaradkiewiczet, a legfelső bíróságba 2018-ban bekerült, korábbi igazságügyi minisztériumi tisztségviselőt nevezte ki átmeneti jelleggel a testület élére. Megszólaltatta a BBC Patryk Wachowiecet, a Civil Fejlesztési Fórum elnevezésű agytröszt jogi elemzőjét, aki szerint Gersdorf magatartása azt jelzi, belefáradt az állandó küzdelembe, és feladta a harcot. Az Európai Bizottság szerdán kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen az úgynevezett igazságügyi reformok miatt. A BBC kitér arra: Gersdorf távozásával – valamint négy további bíró nyugdíjazásával – a bírálók szerint arra lehet számítani, hogy a kormánytábor gyorsan foglyul politikai értelemben a legfelső bíróságot. Wachowiec az Európai Bizottság határozott cselekvésének a hiányával indokolja pesszimizmusát.
