Scholz a NATO keleti szárnyának megerősítését ígérte

„Szilárd elhatározásunk, hogy fokozzuk a hozzájárulásunkat” – hangsúlyozta a német szociáldemokrata politikus Gitanas Nauseda litván elnökkel és a három balti állam kormányfőivel folytatott megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatóján.

Kijelentette, hogy a német hozzájárulást „erőteljes harci dandár irányába” tervezik fejleszteni.

„NATO-szövetségesekként elkötelezettek vagyunk egymás iránt, és egy támadás esetén meg fogjuk védeni a NATO területének minden talpalatnyi földjét” – húzta alá a német kancellár, bár egyelőre nem említett konkrét részleteket a térség biztonságát szavatolni hivatott, fokozott német erőfeszítésekről.

Nauseda a közös sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a balti országok „a NATO frontvonalában” vannak. „A lehető legjobb felkészülés és a megerősített csapatok régiónkban kulcsfontosságú szerepet játszanak a teljes szövetség biztonsága szempontjából” – tette hozzá. A litván elnök egyben Oroszországra utalva azt hangoztatta, hogy nem szabad „semmiféle párbeszédet, együttműködést folytatni, vagy engedményt tenni ennek a terrorista államnak”.

A balti államok a találkozón nyomatékkal követelték, hogy az Európai Unió mielőbb biztosítson Ukrajnának tagjelölti státuszt. „Ukrajna uniós tagjelölti státuszának elismerése olyan fontos politikai üzenet, amelyet minél előbb el kell küldenünk. Elérkezett az ideje, hogy világossá tegyük, Ukrajna az Európai Unióba tartozik” – hangoztatta Nauseda. Krisjanis Karins lett és Kaja Kallas észt miniszterelnök szintén egyértelmű európai uniós perspektívát követelt Ukrajna számára. Scholz ugyanakkor nem nyilatkozott ebben az ügyben, a német szövetségi kormány ugyanis még nem döntött a kérdésben.
A balti országok mindemellett bírálták Emmanuel Macron francia elnök kijelentéseit, miszerint az ukrajnai háborút követő időkre tekintettel „nem szabad megalázni Oroszországot”.

„Oroszország saját magát alázta meg ezzel a háborúval. Ismételten elmondtuk, hogy Oroszország már réges rég átlépte a határvonalakat” – emelte ki Nauseda. „Eltökélten és szolidárisan kell cselekednünk. Ugyanakkor hátsó kapun keresztül Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz eljutni, az a rezsim elfogadhatatlan legitimálását jelentené. Ennek nem szabad megtörténnie” – fűzte hozzá.

„Célunk egyértelmű: Oroszországnak el kell veszítenie ezt a háborút, Ukrajnának pedig győzelmet kell aratnia” – jelentette ki Karins. „Ahogy Macron gondolta, meg fogjuk alázni Oroszországot gazdasági és katonai értelemben” – szögezte le a lett kormányfő.

Scholz védelmébe vette a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetéseit. Mint mondta, ezekre azért van szükség, hogy világossá tegyék az orosz elnök számára, az Ukrajna elleni támadásának stratégiája nem fog működni. Hozzátette, hogy Putyin nem fogja tudni megváltoztatni Ukrajna határait.

Egils Levits lett elnök már Scholz vilniusi látogatása előtt csapaterősítésre sürgette az észak-atlanti szövetséget a térségben, mondván, reméli, hogy a német kancellár „kézzelfogható javaslatokkal” érkezik majd.

Jelenleg egy német vezetésű, 1600 fős NATO-zászlóalj állomásozik Litvániában. A német hadsereg (Bundeswehr) ebből ezer katonát állít ki. Egy dandár általában 3000-5000 fős alakulatot jelent.

A várakozások szerint a NATO keleti szárnyának megerősítéséről a szövetség június végén, Madridban megrendezendő csúcstalálkozóján döntenek majd.

A kancellár a nap folyamán meglátogatja a német kontingenst is a prabadei lőtéren, megszemléli a katonák felszerelését, amely gyalogsági fegyverek mellett harckocsikat, nehéztüzérséget és felderítő drónokat is magában foglal.

(Kiemelt kép: 2022. június 07., Litvánia, Pabrade: Olaf Scholz (SPD) német kancellár Daniel Andrissal, a Bundeswehr megerősített NATO-előretolt jelenlétű harccsoport (eFP-zászlóalj) parancsnokával és Gitanas Nausedával, Litvánia elnökével együtt ellátogat az Adrian Rohn táborba, ahol a Bundeswehr több mint 1000 katonája állomásozik. További katonai támogatást ígért Litvániának egy esetleges orosz támadás elleni védekezéshez. Fotó: Michael Kappeler/dpa via AFP)