Putyin parancsba adta az atomcsapást

Kiderült, milyen kevés kell ahhoz, hogy Putyin kirobbantsa az atomháborút. 

2024. március 1., 09:02

Szerző:

Putyin sokkal hamarabb bevetheti a harctéri orosz atomfegyvereket, mint azt eddig Nyugaton gondolták volna – írja az infostart. Vlagyimir Putyin többször is hangsúlyozta, hogy Oroszország csak akkor vetne be nukleáris fegyvert, ha atomcsapást mérnének rá, vagy olyan támadás érné, akár hagyományos fegyverekkel is, amely az állam létét sodorná veszélybe. De az orosz államfő szerint elképzelhetetlen, hogy e két eset közül bármelyik is előforduljon. 

Korábban írtunk róla, hogy Oroszország nem hagyja annyiban, ha beigazolódnak az Egyesült Államok gyártotta atombomba európai telepítéséről szóló hírek.Az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket készül Nagy-Britanniába telepíteni, egy, Londontól 100 kilométerre északra található légibázisra Az USA egyébként 2008-ban kivonta nukleáris csapásmérő képességét az országból. „Szó van arról is, hogy atomfegyvereket küldhetnek a balti államokba, Lengyelországba. Mindez feszült helyzetet teremt. Figyeljük, hogyan haladnak a fejlemények ez irányban. Persze ha ez így lesz, akkor Oroszország kénytelen lesz erre megfelelően reagálni”fogalmazott Gennadij Gyatlov, Oroszország ENSZ-képviseletének tagja február elején.  

Putyin konkrét parancsot adott ki, mikor kell atomcsapást kell mérni az ellenségre

A londoni Financial Times birtokába került egy dokumentum a harcoló alakulatok tisztjeit felkészítő hadijátékok forgatókönyveiről. A dokumentumban az orosz haditengerészet számára kiadott utasításokról is szó van, amelyek azt taglalják, hogy milyen helyzetekben kell úgynevezett hadszíntéri nukleáris fegyvereket alkalmazniuk. A küszöb döbbenetesen alacsony – írja a brit újság.

A Financial Times által ismertetett dokumentumok szerint a parancsnokoknak akkor kell atomfegyvert bevetniük, ha a támadók második hullámát már nem tudnák másképpen megállítani, mert az első csapás olyan veszteséget okozott a saját erőinek. De abban az esetben is tömegpusztító fegyvert használhatnak, ha úgy érzik, hogy ezzel a saját javukra fordíthatják egy súlyos összecsapás kimenetelét, illetve elrettenthetik az ellenséget a további támadásoktól 

– írja a lap. 

A tengerésztiszteknek kiadott ukáz még ennél is konkrétabb.

Atomcsapást kell mérniük az ellenségre, ha a nukleáris rakétákat hordozó búvárhajók ötöde vagy az atommeghajtású vadász-tengeralattjárók harmada odaveszett. Nukleáris fegyvert kell bevetniük akkor is, ha három, vagy annál több cirkálót süllyesztett el az ellenség, lerombolt legalább három repülőteret, illetve egy időben indít támadásokat a flotta hadműveleti központjai ellen, esetleg partraszállást kísérel meg és azt hagyományos erőkkel nem lehetne megállítani.

A dokumentumok hitelességével kapcsolatban a Kreml kétségeit fejezte ki, mondván, hogy az orosz doktrínában világosan szerepel, mi az atomfegyverek bevetésének küszöbe, és nukleáris csapást különben is csak a főparancsnok – vagyis az államfő – rendelhet el. A Financial Timesnak nyilatkozó egyik brit szakértő azonban cáfolta a moszkvai magyarázatokat, arra alapozva, hogy értesülései szerint az orosz hadsereg és haditengerészet változatlanul ezeknek megfelelően képzi és gyakorlatoztatja a katonáit. A manőverek többnyire a Kínával határos, távol-keleti régiókban zajlanak, és azokon az Északi Szövetségnek nevezett orosz erők harcolnak a támadó Déliekkel. 

Putyin már tavaly is fenyegetőzött atomtámadással 

Vlagyimir Putyin hasonló hangnemben nyilatkozott az atomfegyverek bevetésének lehetőségéről tavaly júniusban, viszont azt is közölte: sok (amerikai becslés szerint legalább kétezer) taktikai atomfegyverük van és az emberek jó része azt várná, hogy „csapjunk is oda velük”.

Nyugati szakértők úgy látják, hogy az oroszok ravaszul taktikáznak a nukleáris arzenáljukkal. A kisebb pusztító erejű fegyvereket zokszó nélkül képesek lennének bevetni, mert úgy gondolják, ezzel elejét vehetnék egy totális atomháborúnak. A hadszíntéri atomcsapással riogatva igyekeznek a NATO-t távol tartani olyan konfliktusoktól, amelyekben Moszkva győzelme számukra létkérdés. Kijevi szakértők meg is jegyezték, hogy ennek a zsarolásnak köszönhetően, az ukrajnai háború kezdetén a Nyugat nem küldött annyi és olyan minőségű fegyvert, amivel vissza lehetett volna szorítani az inváziós erőket.

(Kiemelt képünkön: Valgyimir Putyin orosz elnök. Fotó: Sergey GUNEYEV / POOL / AFP)