Háború: nagy bejelentést tett Putyin

Orosz ellenőrzés alá került Krinki település a Dnyeper bal partján, Herszon megyében, ahol az ukrán hadsereg hídfőállás kiépítésével próbálkozott – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden fogadta Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert.

2024. február 21., 07:55

Szerző:

„Mihail Jurjevics (Tyeplinszkij vezérezredes) jelentette, hogy ez a település (...) teljesen a mi ellenőrzésünk alatt áll, kiépült ott a szükséges védelem” – mondta Putyin.

Azt mondta, hogy négy-öt ukrán katona bujkál még a környéken, akinek felajánlották a megadás lehetőségét.

Sojgu kedden a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy Krinki visszavétele "pontot tett" a nyáron elkezdett ukrán ellentámadás végére. Közölte, hogy az ukrán 30. tengerészgyalogos hadtest négy dandárját összpontosították Krinkire, hogy a Krímben lévő Perekopig áttörést érjenek el. Közölte, hogy az ukrán fél csak Krinkiben 1820 embert vesztett, általánosságban, a művelet során 3400-at, az ellentámadás során, a herszoni frontszakaszon 13 ezret, az egész ellenoffenzíva folyamán pedig 166 ezret.

Krinki Oleski és Nova Kahovka között, a Dnyeperbe ömlő Krinka folyó partján fekszik, és szigetek választják el a folyó fő medrétől. A folyam bal partja orosz ellenőrzés alatt áll, de Ukrajna ezen a részen többször is megpróbált deszantot partra szállítani, és Krinkinél a hídfőállást kiszélesíteni.

Putyin: nem kell sietni

Putyin a december 14-i televíziós sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy külön megkérte Valerij Geraszimov vezérkari főnököt: ne siessen az ukrán erők kiszorításával Krinkiből, mert az orosz félnek érdekében áll, hogy az ukrán fegyveres erők vezetése meggondolatlanul folytassa ott saját élőerejének felőrlését.

Sojgu az ukrán fél által kilenc éven át erődített, általa orosz nevén említett Avgyejevka (ukránul: Avgyijivka) elfoglalásáról tett jelentésében azt állította, hogy a várost minimális veszteségekkel sikerült elfoglalni. Putyin külön kiemelte, hogy a Vetyerani orosz alakulat egy csaknem három kilométeres föld alatti csövön áthaladva foglalt el 19 épületet a városban, ott hídfőállást hozott létre, és várta a felmentést.

Sojgu szerint az orosz csapatok elviselhetetlen körülményeket teremtettek az ukrán hadsereg számára a városban, és elérték azt a szintet, hogy naponta 460 csapást mértek rájuk. Mint mondta, "körülbelül 200 tonnát 24 óránként", az 500 kilogrammos bombáknál pedig nyolc-tíz méteres volt a találati pontosság. Úgy vélekedett, hogy nagy meglepetés volt az ukrán hadsereg számára a város elvesztése, ahonnan a sebesültjeit és fegyvereket hátrahagyva menekült.

Újabb háború Európában? Oroszország erre készül a hírszerzők szerint

Nem kizárt egy újabb nagy, európai háború, Oroszország legalábbis erre készül – írtuk korábban a Politico alapján. Erre utal a lendületes fegyverkezés, az orosz hadsereg létszámának növelése és a Baltikum térségébe csoportosítása, valamint az a retorika, amely szerint Oroszország nem Ukrajnával van fegyveres konfliktusban, hanem az egész Nyugattal.

Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (International Institute for Strategic Studies –IISS) szerint Oroszország a felgyorsított fegyvergyártással támogatva még három évig fenntarthatja jelenlegi szerepvállalását Ukrajnában.

Az észt hírszerzés az orosz hadseregben is jelentős változást jelzett: a leningrádi és a moszkvai katonai körzet megalakítását, amelynek célja a NATO-tag Finnország. Megjegyezték azt is, hogy Oroszország 2026-ig 1,15 millióról 1,5 millióra kívánja bővíteni hadseregét, felkészülve a NATO-val való esetleges konfliktusra. Az orosz hadsereg növekedési tervei pedig azt követelik, hogy a NATO és a szövetséges erők is jelentősen bővítsék védelmi képességeiket.

Európa felkészült a háborúra?

Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója korábban arra figyelmeztetett, hogy Európának egy évtizedre lehet szüksége ahhoz, hogy teljesen feltöltse lőszerkészleteit. 

Boris Pistorius német védelmi miniszter decemberben kijelentette, hogy Európának fokoznia kell biztonsági és védelmi képességeit, hogy szembenézzen az Oroszország által jelentett fenyegetésekkel, és azzal, hogy az Egyesült Államok esetleg csökkenti szerepvállalását a kontinensen, hogy a csendes-óceáni térségre koncentrálhasson. Januárban arra figyelmeztetett, hogy az egyre harcosabb orosz elnök, Vlagyimir Putyin kevesebb mint egy évtizeden belül megtámadhatja a NATO-szövetségeseket; ugyanebben a hónapban Lettország, Litvánia és Észtország megállapodott abban, hogy közös balti védelmi övezetet hoznak létre Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határaikon.

A hónap elején Gheorghiță Vlad, a román vezérkari főnök azt mondta: „Meg vagyok győződve arról, hogy Putyin elnök politikája a közeljövőben eszkalálódik”, miközben éles figyelmeztetést adott ki a román hadsereg állapotára vonatkozóan.

(Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin orosz elnök videokapcsolaton keresztül részt vesz a Marsall Rokosszovszkij komphajó zászlófelvonási ünnepségén a Moszkva melletti Novo-Ogarjovo állami rezidencián 2022. március 4-én. fotó: Alexey NIKOLSKY / SPUTNIK / AFP)

Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze hétfőn elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant izraeli védelmi miniszter és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben.

Joe Biden azonnali tűzszünetet sürgetett a Gázai övezetben, Izraelt ennek végrehajtására szólította fel, valamint a kétállami megoldást említette az egyetlen járható útként a szembenállás megszüntetésére vasárnap Georgia államban egy főiskolai diplomaosztón.