Pazar látvány, szép muzsika

Egy dologban Bregenz minden bizonnyal lekörözi a nagy riválist, a Salzburgi fesztivált: itt, a Bodeni-tavon néhány nappal előbb kezdődik az egy hónapos seregszemle. És az is tény, hogy bár ez a szintén patinás fesztivál jóval kisebb programot kínál, mint Salzburg, Mozart szülővárosa nem rendelkezik ilyen természeti csodával. A három országgal határos tó monumentális színpada egyedülálló látvány, az évről évre bővülő nézőtér egyszerre hétezer fős közönséget fogad be. Az idén az Aida kerül színre, a tavaly felújított fesztiválszínház műsorán opera, operett és koncert váltja egymást.

2009. július 20., 10:01

Elragadóbb képet nehéz elképzelni, mint a néha sejtelmesen felhős, máskor csillagos ég alatt, a holdfénytől csillogó víztükörből kiemelkedő díszlet. Aki időben elfoglalja helyét, még egy „produkciót” kap: a nézőtérről jól látható, amint a tavon sorra érkeznek a hajók, s egyenesen a szabadtéri színházba öntik a Németországból, Svájcból érkezőket. A hétezres közönséget befogadni képes széksorok üresen, avagy közönséggel egyaránt lenyűgöző látványt nyújtanak. Az idén először közvetlenül a tópartra is üléseket helyeztek, az ide jegyet váltó 87 néző szinte a vízen lebeg.
Nem elhanyagolható körülmény, hogy az akusztika tökéletes, az egyes helyekhez igazított. A produkciók és rendezések mindenkor alkalmazkodnak a környezethez. A siker évről évre nagy, oly sokan nem jutnak be az előadásokra, no meg a mindig monumentális, soktonnás díszlet felépítése annyi fáradságot, pénzt és energiát emészt fel, hogy csak kétévente változik a program, a díszlet kellőképpen téliesítve marad a tavon.

A tavalyi (és tavalyelőtti) Tosca óriási érdeklődést keltett, az idén az Aidát adják elő. A siker programozott, de szükség is van rá: a 200 ezer néző, aki egy-egy szezonban jegyet vesz, lényegben a többi programot is eltartja. David Pountney, a fesztivál intendánsa elismeri, hogy nemigen tudja a legjobb énekeseket szerződtetni: az egy hónapos fesztivál túl nagy lekötöttség, az igazán nagyok ezt nem vállalják. Ráadásul itt aztán fizikai erőpróbáról is szó van, a színpad óriási, a rendezés minden lehetőséget kihasznál, sokszor díszletet megmászva kell énekelni.

A kompromisszumos szereposztás azonban soha nem rontja az előadások színvonalát: a kitűnő technika, és a látvány sok lehetőséget nyújt. A 63 éves angol Pountney, aki 2003 óta igazgatója a fesztiválnak, maga is tapasztalt és keresett operarendező, korábban ő is állított itt színre darabot. Ha nincs is egész évben Bregenzben, ideje nagy részét itt tölti, illetve a program érdekében utazik, tárgyal.

Ugyancsak a túl nagy időbeli lekötöttség miatt vált meg a fesztiváltól az állandó zenekar, a Bécsi Szimfonikusok karnagya, Fabio Luisi. Harminc előadást gyakorlatilag egymás után nehezen vállalhat az, akinek más kötelezettsége is van. Az Aida előadásait Carlo Rizzi vezényli, Pountney úgy érzi, személyében a legjobb megoldást találta meg.

A gazdasági válságot a jegyeladás nem sínylette meg. Sőt, más vonatkozásban a fesztivál most előnyösebb helyzetben van. Az idén nem sújtja a produkciót a túl magas nyersanyagár – a díszlet a legjobb minőségű, az időjárási viszonyokat jól elviselő acélból, fából készül. Könnyebben találtak mérnököt, technikust is a nagyszabású építkezéshez, mint korábban.

Megújult a kőszínház

Tavaly új köntöst kapott az 1977-78-ban emelt fesztiválszínház. Alig tíz hónap alatt varázsolták újjá a régi épületet. A vorarlbergi építészet világhírű, az itteni mesterek munkái azonnal felismerhetők, legfeljebb még a szomszédos, kulturális és eszmei vonatkozásban is igen közeli Svájc modern architektúrája az, amivel összevethető. Amikor az ugyancsak elavult régi fesztiválszínház felújításának terve megfogalmazódott, egy percig sem volt kétséges, hogy a pályázatot helyi tervezők nyerik majd, s Bregenz adja a projekt vezetőjét. A kubista forma nem idegen itt, az üveg, a beton és az acél ügyes kombinálása számtalan kulturális létesítménynél bevált (üvegből 1 700 négyzetmétert, betonból 1 015 köbmétert, acélból 569 tonnát dolgoztak bele az épületbe).

Méltóságteljes és mégis könnyed a megújult színház. A tervező Helmut Dietrich mintha csak játszott volna a hatalmas beton hasábokkal, amelyek közül az egyik óriásüvegszeme a tó felé, a másik, a hófehér négyzet a város felé néz. A nagyterem akácfaborítást kapott és széksorokkal bővült – most 1800 férőhelyes – a mennyezet lejjebb került, új a szellőzés, s a legkorszerűbb technika kifogástalan akusztikát biztosít. Nem ingyen: már a 35 millió eurós költségvetés se volt kevés, ám ezt is túllépték, olyan 40 millió körüli lett a végső szám.

Az idén is méltó előadások kerülnek az új színházba, sőt, igazi kuriózumok. Sosztakovics Csrjomuski című 1958-ban írt operettjét Moszkvai paradicsom címen az angol áthangszerelésben a leedsi Opera North adja elő angolul, német felirattal. (augusztus15-től). Még két operettel kombinálva bérletben kínálják az előadást. Ugyanitt a lengyel operairodalom egy ritkán játszott darabját, Karol Szymanowski 1926-ban bemutatott Roger király-át adják. A lengyel zeneszerző több műve a koncertprogramban is szerepel.

Pountney nem véletlenül alakítja így a programot. Tudja: az óriási konkurenciaharcban csakis ritkán játszott művekkel, különleges előadásokkal, a szokványostól eltérő feldolgozásokkal van esély. Másként gondolkodik a kortárs művekről is: nem kívánja azokat egyetlen helyre és sorozatra korlátozni. Vegyíteni kell a régit és az újat. A megújult színház kötelez, ide nem lehet „akármit” tervezni, s a tószínpad se tűri a kommerszet.

Az egy hónapos nyári rendezvénysorozat nagyjából húszmillió euróból gazdálkodik, ebből 5,5 millió euró a szubvenció, 1,3 milliót pedig a szponzorok adnak össze. Egyre több az elkötelezett rajongó. A Fesztivál Barátainak Egyesülete évről évre jó 130 ezer euróval járul hozzá a sikerhez. A fesztivál gazdasági szempontból igencsak eredményes: az alig egyhónapos játékidő alatt konkrétan 15 millió euró kerül a kasszába, az idegenforgalom révén pedig a régió 150 milliós bevételhez jut. A látogatók hatvan százaléka Németországból érkezik, és sokan itt is éjszakáznak. Július 22. után 50 kilométeres körzetben minden szálláshely foglalt.
A részletes program a honlapon megtalálható:

www.bregenzerfestspiele.com