Oroszország pengeélen táncol a posztszovjet térségben

Az elmúlt hetekben több posztszovjet ország között is kiújultak a határkonfliktusok, amelyek között eddig Oroszország tartotta fent hellyel-közzel a békét. Az orosz-ukrán háború miatt viszont az orosz vezetés nem képes akkora figyelmet szentelni ezen országok konfliktusaira, mint korábban, ami miatt akár szövetségeseket veszíthetnek.

2022. szeptember 19., 16:39

Szerző:

Szeptember 14-én Kirgizisztán és Tádzsikisztán között tört ki fegyveres összetűzés a közös határukon, aminek eredményeként csaknem 100 ember meghalt, és mégegyszer ennyi megsérült. Szeptember 16-án tűzszünetet kötöttek, de mindkét fél arról számolt be, hogy ennek ellenére a másik fél folytatta a harcokat. Örményország és Azerbajdzsán között is újabb összecsapás történt szeptember 12-én éjjel, aminek középpontjában az örmény-azeri határon levő Hegyi-Karabah áll. Végül szeptember 15-én itt is tűzszünetet kötött a két fél – bár több mint 200 áldozat árán. Mindkét konfliktusnak viszont van egy harmadik, fontos szereplője: Oroszország.

„Az instabilitás mindig kedvez a kalandor jellegű politikusoknak”

Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint a két összetűzés az elmúlt évek kaotikus helyzetének az eredménye. A világjárvány, az orosz-ukrán háború és a közelgő gazdasági recesszió hangulata miatt a globális szereplők kevésbé tudnak ezen térség helyzeteire figyelni, amely lehetőséget adott számukra, hogy ezen összetűzéseik újra kiélesedhessenek.

A kirgiz-tádzsik konfliktus középpontjában a csaknem 980 kilométernyi közös határuk van, amiből csak 580 kilométer van rendesen lefektetve. A határ további rendezését egy bizottság intézi, de ez egy hosszú folyamat, amelyet több földrajzi és etnikai tényező is nehezít. Több olyan határmenti falu van, ahol az etnikai keveredés miatt nem tisztázott, hogy melyik országhoz tartoznak, ami ilyen konfliktusokhoz vezet – részletezte a szakértő. Az örmény-azeri konfliktus egy vissza-visszatérő konfliktus, ami utoljára a 2020-as hegyi-karabahi háborúban éleződött ki erőteljesebben. Ennek eredményeként Azerbajdzsán több környező falvat szerzett vissza, de a Hegyi-Karabah egy orosz-török békefenntartó misszió alá került.

Az ukrán háború miatt viszont Oroszország a térségből több egységét kivonta, aminek eredményeként gyengült a területen az oroszok által (is) biztosított kontroll – ez pedig az azeri célok következő szakaszának elérésének kedvez. Bendarzsevszkij szerint az azeriek célja most az lehet, hogy egyesítse területét Nahicseván exklávéjával, amelyet északről és keletről Örményország határol.

Oroszország pengeélen táncol

Örményország részese a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ), akikhez hivatalos kéréssel fordultak katonai segítségért. Oroszország viszont az ukrán háború miatt nem tud megfelelő segítséget nyújtani, ami erősen rontja Oroszország renoméját a szövetséges rendszerén belül – véleményezi az alapítvány szakmai igazgatója.

A kirgiz-tádzsik konfliktus Oroszország számára azért égető, mert mindkét fél részese a KBSZSZ-nek, ahol emiatt szükséges lenne egy békemisszió indítása Oroszország részéről, de ez nem történt meg.

„Úgy tűnik, hogy míg a világ bizonyos részein Oroszországnak igencsak kedvező egy helyi eszkaláció, mivel az elvonja a figyelmet az orosz-ukrán háborúról – pl. Koszovó, akár Tajvan –, addig egy közép-ázsiai, kaukázusi megújuló konfliktus-sorozat inkább az orosz politikai szövetségi rendszernek a gyengeségére mutat rá”

– összegzi Bendarzsevszkij Anton. Kifejtette, hogy ez jelenleg azt mutatja, hogy Oroszország nem képes a saját érdekzónájában érvényesíteni, fenntartani a békét. 

Ha Oroszország nem tudja a politikai és katonai befolyását megtartani ezen térségekben, akkor fennáll annak az esélye, hogy a felek „kifelé nézhetnek” az orosz szövetségi rendszerből, ami tovább ronthat Oroszország megítélésén.

Gyene Pál, a BGE Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének főiskolai docense szerint Oroszországnak jelenleg nem érdeke egyik konfliktus eszkalálása sem. „A Kaukázusban papíron az örmények szövetségesei, akik tagjai az orosz védelmi szövetségnek a KBSZSZ-nek. De Karabah nemzetközi jogilag nem Örményország hanem Azerbajdzsán része, így arra az orosz védőernyő »nem terjed ki« és az oroszok az utóbbi időben a gazdaságilag jóval perspektivikusabb Azerbajdzsánnal is jobb kapcsolatok kiépítésére törekedtek. A tádzsik-kirgiz relációban pedig pont most Oroszorszàgnak végképp nem hiányzott semmilyen konfliktus, mindkét állam KBSZSZ-tag, mindkét országban vannak orosz bázisok” – részletezte.

Gyene szerint a kirgiz-tádzsik incidens nem függ össze az orosz-ukrán konfliktussal, viszont azeri részről lehetséges, hogy kaptak az alkalmon, hogy az örmények fő támogatója Oroszország jelenleg Ukrajnában van lekötve és ott sem tudnak meggyőzően erőt mutatni.

(Kiemelt kép: Egy azerbajdzsáni katona aknák után kutat, miután az azerbajdzsáni hadsereg teljesen ellenőrzése alá vonta Lachin várost, valamint Zabukh és Sus falvakat 2022. szeptember 1-jén Azerbajdzsánban. Fotó: Resul Rehimov / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

 

Az Ukrajna támogatásával kapcsolatos véleménykülönbségek ellenére is van értelme és jövője a visegrádi együttműködésnek – jelentette ki Orbán Viktor kedden Prágában, a négy visegrádi ország kormányfőinek csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón, ahol a miniszterelnököt a találkozó előtt füttykoncerttel várták a tiltakozók.

2024. február 27., 12:22

Keserű igazságot tárt fel a Pesticide Action Network Europe által készített tanulmány: az európai polgárok egyre inkább ki vannak téve az úgy nevezett PFAS (poli- és perfluoralkil) vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek” koktéljainak. Ezeket a vegyi anyagokat szándékosan permetezik az élelmiszernövényekre, így a friss gyümölcsök és zöldségek közvetlen és rendszeres kitettséget jelentenek a fogyasztók számára. A PAN Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége a PFAS-vegyületeket tartalmazó peszticidek betiltását szorgalmazza.