Csaknem száz halottja van a kirgiz-tadzsik határkonfliktusnak

Legalább 94 ember meghalt és több mint 100 megsebesült a kirgizisztáni-tádzsikisztáni határon történt összecsapásokban.

2022. szeptember 19., 10:39

Szerző:

Vasárnap késő este Kirgizisztán további 13 halálos áldozatról számolt be, így a halálos áldozatainak száma 59-re emelkedett. Hozzátették, hogy több mint 100 ember megsérült. Tádzsikisztán pedig azt közölte, hogy meghalt 35 állampolgára, és legalább 20 megsebesült. A vasárnapi adatokkal együtt már csaknem százra tehető a kirgiz-tadzsik konfliktus ádlozatainak a száma – közölte a BBC.

A két közép-ázsiai állam között szeptember 14-én törtek ki harcok, majd rá két napra tűzszünetet közöttek. A két posztszovjet ország között tavaly is történt összetűzés, amiben csaknem 50 ember halt meg. Az elmúlt napok erőszakos cselekményei azonban csaknem kétszer annyi halálos áldozatot követeltek.

Egymást okolják a mostani konfliktusért

Kirgizisztán közölte, hogy mintegy 137 000 embert evakuáltak a konfliktus sújtotta területről. A helyi média vasárnap viszont már azt közölte, hogy egyesek elkezdtek visszatérni otthonaikba. Tádzsikisztán viszont nem számolt be tömeges evakuálásról.

A térségben a héten törtek ki összecsapások a kirgiz és a tádzsik határőrök között, a két fél nehézfegyverek, köztük harckocsik és aknavetők bevetésével vádolta egymást. Bár pénteken Biskek és Dusanbe tűzszünetben állapodott meg, a harcok nem sokkal később kiújultak.

Nemzetközi nyomás hatására a két fél pénteken tűzszünetet írt alá. Ezt nagyrészt betartották, bár mindkét fél azóta beszámolt arról, hogy a másik fél lövöldözött. Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap Emomali Rakhmon tádzsik elnököt és Szadyr Japarov kirgiz elnököt is felhívta telefonon, hogy enyhítse a két ország közötti feszültséget. „Putyin felszólította a két vezetőt, hogy kizárólag békés, politikai és diplomáciai eszközökkel oldják meg a helyzetet a lehető leghamarabb” – áll a Kreml közleményében.

(Kiemelt kép: A kirgiz különleges erők egyik katonája őrzi a Golovnoj vízválasztót, ahol a tádzsik és kirgiz határőrök közötti első összecsapások kezdődtek a tádzsik határ közelében, Kok-Tash falu közelében, mintegy 1000 kilométerre Biskektől 2021. május 5-én. Fotó: VYACHESLAV OSELEDKO / AFP)

Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte, különösen az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása, és az azt követő gázai háború óta - szögezte le vasárnap kiadott éves közös jelentésében a Tel-Avivi Egyetemen székelő Kortárs Európai Zsidóság Intézete és az amerikai Rágalmazás-ellenes Liga (Anti-Defamation League).