Összefoglaló – 79 napja tart az orosz-ukrán háború

Összefoglalónk következik az elmúlt 24 óra háborús fejleményeiről: 

• Ukrajna „valószínűleg megnyerte a Harkivért vívott csatát”, az ország második legnagyobb városát – állapította meg a Háborút Tanulmányozó Intézet a konfliktus legújabb értékelésében. „Az ukrán erők megakadályozták, hogy az orosz csapatok bekerítsék, nemhogy elfoglalják Harkivot, majd kiűzték őket a város környékéről, ahogyan tették ezt a Kijev elfoglalására törekvő orosz erőkkel is” – mondta az amerikai székhelyű kutatóintézet.
• Az ukránok a helyi tisztviselők és a brit hírszerzés szerint az ukránok többször is visszaverték az oroszok azon kísérletét, hogy átkeljenek egy stratégiai szempontból fontos folyón a Donbaszban, súlyos veszteségeket okozva ezzel. A brit védelmi hírszerzés szerint Oroszország „jelentős páncélos manőverelemeket” veszített egy zászlóalj taktikai csoportból - egy teljes létszámú, mintegy 800 fős alakulatból - a Szeverodonyecstől 20 kilométerre nyugatra fekvő Sziverszkij Donyec folyón való átkelésre tett sikertelen kísérlet során.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint „nagyon nehéz tárgyalások folynak” a súlyos sebesültek és az orvosok evakuálásáról Mariupolból és a város Azovstal acélgyárából, amelyet az orosz erők továbbra is bombáznak. „Természetesen mindent megteszünk azért, hogy mindenki mást, minden egyes védőnket evakuáljunk” – tette hozzá az elnök.
• Oroszország szombaton hajnali 1 órától felfüggeszti az áramszállításokat Finnországba – közölte a RAO Nordic, a szolgáltató, a Helsinki NATO-csatlakozási pályázata miatt növekvő feszültségek miatt.
• Joe Biden amerikai elnök a finn kollégájával, Sauli Niinistövel és Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetés során támogatását fejezte ki Finnország és Svédország azon joga mellett, hogy „maguk döntsenek jövőjükről, külpolitikájukról és biztonsági intézkedéseikről”.
• A Fehér Ház közölte: „dolgozik Törökország álláspontjának tisztázásán”, miután Recep Tayyip Erdoğan elnök kijelentette, hogy Törökország nem örülne, ha Svédország vagy Finnország csatlakozna a NATO-hoz.
• Grúzia szakadár dél-oszétiai régiója július 17-én népszavazást tart az Oroszországhoz való csatlakozásról – jelentette be a régió vezetője, Anatolij Bibilov. Dél-Oszétia állt a 2008-as orosz-grúz háború középpontjában, amely után a Kreml - egy másik szeparatista régióval, Abáziával együtt - független államként ismerte el a területet, és katonai támaszpontokat telepített oda. 
• Ukrajna védelmi minisztere, Olekszij Reznyikov azt mondta, hogy Kijev azt reméli, hogy egymillió embert felfegyverzik, mivel az ország felkészül a „háború új, hosszú szakaszára”. Figyelmeztetett, hogy „rendkívül nehéz hetek állnak előttünk”, és hogy Ukrajnának „egységre, összetartásra, akaratra és türelemre” van szüksége ebben a nehéz időszakban.
• Az Egyesült Királyság szankciókat rendelt el Vlagyimir Putyin családjának és belső körének tucatnyi tagja ellen, köztük a régóta pletykált barátnője ellen. A külügyminisztérium azzal érvelt, hogy az orosz elnök hivatalosan csak szerény vagyonnal rendelkezik, és azokat az embereket szankcionálta, akik segítenek eltartani pazarló életmódját.
• Diplomaták és tisztviselők szerint az EU a jövő héten megállapodhat az orosz olajra vonatkozó fokozatos embargóról, annak ellenére, hogy aggályok merültek fel a kelet-európai ellátással kapcsolatban. Egy magas rangú uniós diplomata a Reutersnek azt mondta, hogy a megállapodás már hétfőn megszülethet, amikor az EU külügyminiszterei Brüsszelben találkoznak. Egy harmadik diplomata szerint a hét folyamán később is van esély a megállapodásra.

(Kiemelt képünk: Bombázott épületek a Harkiv metróállomás melletti lakónegyedben az ukrajnai Harkivban 2022. március 10-én. fotó: Andrea Carrubba / ANADOLU AGENCY / AFP)