Óriási hitelből épül kínai egyetem Budapesten

A Direkt36 által megszerzett kormányzati dokumentumokból, és a minisztériumi előterjesztésből kiderül, a kormány által 540 milliárdosra becsült építkezés jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, nagyrészt kínai hitelből valósulna meg, amit Magyarország fizetne. A dokumentumok szerint a kínai kivitelezőnek attól sem kell tartania, hogy nyílt versenyben másik cég nyeri meg a beruházást.  A kormányzati dokumentumok szerint ugyanis „a kivitelezés kizárólagosan kínai projektként valósítható meg”, a jogi szabályozást illetően pedig „szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le”.

Az építkezésre bejelentkező Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatot az elmúlt években a világ számos táján gyanúsították meg korrupcióval és kémkedéssel. A Fudan kampusza ráadásul a kormány számításai szerint több pénzbe fog kerülni, mint amennyit a teljes magyar felsőoktatás működésére költött az állam 2019-ben. A Fudan épületei ezen kívül elveszik a helyet a sokezer magyar diáknak tervezett, modern kollégiumi és közösségi tereket ígérő Budapest Diákváros projekt elől is.

Az évek óta szoros kínai kapcsolatok kiépítésére törekvő Orbán-kormány több fontos üzletet kötött az elmúlt időszakban kínai partnerekkel. Ilyen a Budapest-Belgrád vasútvonal 700 milliárdos felújítása, amit kínai állami cégek nyertek el közösen Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségével. Tavaly a koronavírus kitörése után a magyar állam rengeteg kínai védőfelszerelést és lélegeztetőgépet vásárolt sokszor nagyon drágán, majd idén Magyarország lett az első európai uniós ország, amely kínai vakcinát kezdett el használni.

A sanghaji Fudan Egyetem Kína legerősebb felsőoktatási intézményei közé, a nemzetközi kapcsolatok oktatásában pedig az egész világ élmezőnyébe tartozik. Az egyetem a Magyar Nemzeti Bank segítségével, eleinte még a Corvinus Egyetemmel együttműködve kezdett el terjeszkedni Magyarországon. A jegybank Kína-ügyi főtanácsadója, Horváth Levente tavaly jelentette be, hogy a Fudan 2024-ben már öt-hatezer diákkal és ötszáz tanárral nyitná meg első önálló európai kampuszát.

A kínai egyetem már meg is egyezett a világ legnagyobb építőipari cégével, a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalattal (CSCEC), hogy ajánlatot tesznek a kivitelezésre – derül ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előterjesztéséből, amit a kormány a február 24-i kabinetülésén tárgyalt és fogadott el. A projekt felelőse is az ITM.

Az előterjesztésből kiderül, hogy a kínaiak alaposan felkészültek az építkezésre. „A releváns versenyeztetéseken való részvétel, valamint a munkák mielőbbi megkezdése érdekében a vállalat már szimulálta a végrehajtó, tervező és kivitelező csapatokat, és megkezdte az építési, logisztikai előkészületeket” – áll a dokumentumban.

Az intézmény Fudan Hungary Egyetem néven futna és egy kínai-magyar vagyonkezelő alapítvány hozza létre és tartja majd fenn. Ez a modell hasonlít ahhoz, ahogy az elmúlt időszakban a magyar kormány elkezdte alapítványokba kiszervezni az állami fenntartású egyetemeket. Az alapításhoz szükséges tőkét és a kampusz építéséhez az ingatlanokat a magyar állam biztosítja – például egy korábbi bejelentés szerint egy 800 milliós telket. Kína pedig a tervek szerint egy egyelőre nem meghatározott összeggel száll be az alapítvány tőkéjébe, majd a kampusz éves működtetését is vállalná.

Az építkezésre a Kínai Állami Építőmérnöki vállalat 338 milliárd forintos ajánlatot tett, azaz 650 ezer forintos négyzetméteráron vállalná összesen 520 ezer négyzetméter megépítését – derül ki az ITM előterjesztéséből. A magyar kormány viszont ennél jóval magasabb, 1 milliós négyzetméterárral kalkulál, és 540 milliárd forintra becsüli az épületek felhúzásának értékét. Az előterjesztés szerint a minisztérium ebből mégsem azt a következtetést vonja le, hogy a kínai ajánlat esetleg irreálisan alacsony. Hanem pont azzal ajánlja a kormány figyelmébe a kínai tervet, hogy az még kedvezőbb is, mint a saját becslésük. Ez ugyanakkor nem a beruházás teljes költsége – a fenti számok sem a parkok, utak stb. építésének költségét, sem az áfát nem tartalmazzák.

Az építkezéshez óriási kínai hitelt venne fel a magyar állam, “ez a konstrukció a Budapest-Belgrád vasúti beruházás mintáját veszi alapul” – áll az előterjesztésben. A dokumentum szerint a beruházásra a magyar állam kicsit több, mint 100 milliárd forintot biztosítana közvetlenül, míg a maradék több, mint 450 milliárdot Kína hitelezné. Az ITM szerint az állami Kínai Fejlesztési Bank “kedvező feltételekkel”, 10-15 éves futamidővel és jüan hitel esetén maximum 4,5%-os, euro hitel esetén 1,9%-os kamattal vállalná a finanszírozást, amire már tett is egy előzetes ajánlatot. A hitelt teljes egészében a magyar állam fizetné vissza a vagyonkezelő alapítványon keresztül.

A Fudan azonban nem csak egy elitegyetem, hanem a kínai politikai befolyásszerzés fontos eszköze is: 2019-ben az egyetem chartájában a gondolatszabadságról és kutatási szabadságról szóló részeket a Kínai Kommunista Párt iránti hűség kinyilvánításával helyettesítették. A Fudan budapesti kampuszának építése a kínai gazdaság számára is komoly piacszerzési lehetőséget jelent.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz a Kína és a kelet-közép-európai országok közti, videókonferencián tartott egyeztetésen a Karmelita kolostorban 2021. február 9-én. A képernyőn Hszi Csin-ping kínai elnök. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda | Fischer Zoltán)