Orbán Viktor Tusnádfürdőn: előre megírta a román külügy, hogy miről beszélhetek
A magyar miniszterelnök a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényen tartja éves beszédét.
„Jó napot, kedves táborlakók, román hadakon átvágva érkeztünk meg ide, szeretnénk őket fogadóbizottságnak látni, amire jó okunk van, mert a kereszténységért folytatott küzdelmünkben szükségünk lesz a román ortodoxiára is” – így kezdte beszédét Orbán Viktor, aki ezzel azokra a román nacionalistákra gondolt, akik ellene tüntetnek a tábor területén kívül, és akik között át kellett jönnie az autójával – írta a Telex.
A miniszerelnök szerint van miről beszélgetni, ilyen például a migráció, LMBTQ és a háború. „Nem kell őket rossz színben feltüntetni, mert megteszik azt maguktól is. Van itt még egy gyöngyszem, amit mellőzni kell, a migrációval kapcsolatos revizionista megközelítésű xenofób hangokat” – hangoztatta Orbán Viktor.
Orbán mondta, ha a román elnök elmegy Magyarországra, akkor nem fogják neki megszabni, miről mit mondhat. Ezzel arra utalt, hogy idén kapott segédanyagot, a román külügy hivatalos levelet küldött számra, hogy miről nem szabad beszélnie, miről beszélhet a magyar kormányfő és azt is leírták, hogyan. Arról is beszélt a miniszterelnök, hogy Románia schengeni tagságát támogatják, és miután a magyarok átveszik a soros uniós elnökséget, ez kiemelt témájuk lesz, ígérte a miniszterelnök.
A világ erőegyensúlya elmozdult, és ennek súlyos következményeit nyögjük most
- mondta Orbán Viktor a beszédében. A második világháború után 80 évig a világban erőegyensúly létezett, és ez az időszak „nekünk, magyaroknak két részből állt”. Volt az első 45 év, amikor „az angolszászok odaadtak bennünket a szovjet kommunistáknak – zárójel: akkor még nem voltak olyan finnyásak az oroszokra, mint manapság –,” és volt a második, eddig 33 év, amikor „szabadon, katonai megszállás, Szovjetunió és kommunisták nélkül élhettünk” - fogalmazott.
Hangsúlyozta: 80 évig a világ egyensúlya nem bomlott meg, mert a Szovjetuniót sikerült háború nélkül kivezetni a történelemből. Most azonban Kína elfordította a világ egyensúlyát – tette hozzá.
Az új magyar alkotmány az a dokumentum, amely a „legnyilvánvalóbban megkülönböztet bennünket az Európai Unió többi országától”, hiszen
az európai országok liberális alkotmányainak a középpontjában az „én” áll, míg a magyar alkotmány középpontjában a „mi” áll
– jelentette ki Orbán Viktor.
A magyar alkotmány abból indul ki, hogy „van egy hely, ami a miénk, az otthonunk”, van egy közösség, „ami a miénk, ez a nemzetünk”, és van egy „életrend, ami a miénk, és ez a kultúránk és a nyelvünk”. Ezért a szellemi kiindulópont az alkotmányban úgy fogalmazható meg, hogy „az emberi életben azok a legfontosabb dolgok, amiket egyedül nem lehet megszerezni" - fogalmazott.
Mint mondta, a békét, a családot, a barátságot, a törvényt és közösségi szellemet, sőt a szabadságot sem lehet egyedül megszerezni, mert az az ember, aki egyedül van, az nem szabad, hanem magányos. Az összes jó dolog az életben a másokkal való együttműködésen alapul, és „ha ezek az életünk legfontosabb dolgai”, akkor ezeket kell védelmezni a társadalomnak és a jogrendszernek – mondta.
Három év, két meteor
Három év alatt „két meteorral is összeütköztünk”: először 2020-ban a Coviddal, amelyet valahogy kivédett az ország és gyorsan visszatért a saját maga számára kijelölt útra, de 2022-ben jött a háború, amely letérítette a pályájáról – jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor kiemelte: „ma Magyarország, a magyar emberek és a magyar kormány azért küzd és harcol, hogy erről a letérített pályáról vissza tudjunk kapaszkodni arra a szokásos kerékvágásba, amely elvezet bennünket 2030-ig”. Meglátása szerint ez 2024 júliusa környékén következhet be.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság összteljesítménye 13 év alatt megháromszorozódott, 27 ezer milliárdról 80 ezer milliárd forintra nőtt, és 2030-ra az a cél, hogy 160 ezer milliárd forintos GDP-nk legyen.
Az új gazdasági rendszer, amelyet 13 éve épít a kormány, „összeállt és jól is teljesített”. A céljainkkal időarányosan jól állunk, a fejlettségi céljainkat nézve 2010-ben az európai átlag 66 százalékán, 22-ben a 78 százalékán voltunk, és 2030-ra oda akarunk érni a 85 és 90 százalék közötti sávba.
Magyarország energiaimport függősége a terv szerint csökken, most 28 százalék és 2030-ra Paks 2-vel és a napenergia-hálózatfejlesztésekkel „el akarunk érni oda, hogy a villamosenergia-importunk nulla legyen” - mondta.
(Kiemelt kép: MTI. Fotó a cikkben: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (háttal, k) előadást tart a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2023. július 22-én. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (háttal, j) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (háttal, b). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
