Orbán tovább dacol az EU-val
Nehezen talál megfelelő eszközöket az Európai Unió a magyar miniszterelnök autoriter félresiklásával szemben – állapítja meg a jobboldali beállítottságú Le Figaro francia napilap a magyar alaptörvény negyedik módosításával foglalkozó írásában.
„Ki tudja bizonyítani, hogy nem tartjuk tiszteletben a demokráciát?” – ezzel riposztozott Orbán Viktor csütörtökön Brüsszelben, uniós partnereinek kritikájára. A magyar kormányfő, aki a jogállami normákkal ügyesen zsonglőrködve biztosít szinte korlátlan hatalmat a maga számára, a héten újabb alkotmánymódosítást fogadtatott el a parlamenttel, tizennégy hónap alatt immár a negyediket, amely a Magyarországon létrejött „tekintélyelvű demokrácia” bebetonozását szolgálja.
Ez a módosítás jelentősen megnyírbálja az Alkotmánybíróság hatáskörét, „bünteti” a testületet, amely a közelmúltban megmakacsolta magát a miniszterelnökkel szemben. A módosítás számos olyan rendelkezést helyez vissza az alaptörvénybe, amelyet az Alkotmánybíróság előzőleg megsemmisített, köztük a korlátozónak tekinthető családfogalmat (az ugyanis ismételten kizárja e körből a gyermektelen párokat) és ismét visszahozza a hajléktalanok közterületről való kitiltásának lehetőségét. A köztársasági elnököt viszont kötelezi az alkotmánymódosítások szentesítésére, és kizárólag formai kérdésékben biztosít vétójogot számára.
Orbán Viktor, aki a ’80-as évek végén még a kommunista rezsim bátor ellenzéke volt, időközben a merev szuverenizmus bajnoka lett. 2010 óta, amikor az Orbán vezetése alatt álló pártszövetség ismét kormányra került (s a parlamentben kétharmados többséggel rendelkezik), folyamatosan kebelezi be az ország valami kulcsfontosságú intézményét: a médiahatóságot, amely az egész szakmát felügyeli, az igazságszolgáltatást és a gazdaságot is. Március elsején Orbán Matolcsy Györgyöt, hívei egyikét állította a nemzeti bank élére, bár az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF, amelyek nem kedvelik a miniszterelnök „újraállamosítási” politikáját, megpróbálták eltanácsolni e kinevezéstől a magyar kormányfőt. A Nemzeti Bank volt az ország utolsó valóban független intézménye. Meg kell említeni azt is, hogy miközben a szélsőjobboldali Jobbik párt egyre erősödik, a miniszterelnök nem tart attól, hogy kedvezőtlen helyzetbe hozza magát, amikor eltűri, hogy legközelebbi hívei a roma-ellenes kirohanások tekintetében rálicitálnak a szélsőjobboldali pártra.
Az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az amerikai kormány és néhány uniós vezető, köztük Angela Merkel is „aggodalmuknak” adtak hangot. Az Európai Unió tulajdonképpen meglehetősen eszköztelen egy olyan vezetővel szemben, aki Jean-Christophe Rufin író megfogalmazása szerint „képes arra, hogy a demokrácia formáját megtartva, annak épp a lényegét hamisítsa meg”.
Amennyiben az elfogadott alkotmánymódosítások megsértik az uniós jogokat, az Európai Bizottság bizonyosan élni fog a rendelkezésére álló valamennyi jogi eszközzel – erről nyilatkozott az intézmény szóvivője. Nézzük, milyen eszközökről van szó? Az EU felfüggesztheti valamely tagállamának szavazati jogát Brüsszelben. Pénzügyi szankciókat is hozhat a tagállam ellen. A tavaly recesszióba süllyedt magyar gazdaság azonban még soha nem volt jobban rászorulva a segítségre. De most, amikor a megszorító intézkedések az uniót magát is valamiféle identitásválságba sodorták, Brüsszelben is jól tudják, hogy a nyomásgyakorlásra alkalmas eszközök éppenséggel szándékukkal ellenkező hatást is kiválthatnak, megtörténhet, hogy unióellenes indulatokat korbácsolnak fel, amint azt Görögország, Olaszország vagy éppen Románia példája megmutatta.
Kapcsolódó cikkünk:
Orbán a kettős beszéd bajnoka
