Olajalku – Van az a pénz, hogy korpásodik a hajunk
Ursula von der Leyen és Orbán Viktor legújabb mérkőzése az orosz olajembargó bevezetéséről, illetve annak magyar vétójától szól. Bár megfelelő akarattal gyorsan válthatnánk az orosz olajról, a Mol hatalmas nyereségének fenntartása és a politikai érdekérvényesítés egyelőre gátja a függetlenedésnek.
Egy hete jelentette be a hatodik szankciós javaslatát Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, ami az orosz kőolaj európai importjának leállítását célozza. Bár eddig a nagyobb figyelem az orosz gázra irányult, a kőolaj-kereskedés belengetett leállítása lényegesen jobban fájhat Oroszországnak. Míg földgázból 60 milliárd dollár, addig kőolajból 180 milliárd dollár bevétele keletkezett 2021-ben, ennek felét az EU tagállamaival való kereskedésből származott.
Csakhogy a magyar kormány azonnal jelezte: egy ilyen szankciós csomagot nem hajlandó támogatni, oly nagy a gazdaság kiszolgáltatottsága az orosz importnak. Az Európai Bizottság (EB) már 2024 végéig is hajlandó lett volna haladékot adni Magyarországnak – Szlovákia mellett – az orosz olajembargó bevezetésére, a magyar kormány hajthatatlanságot mutat. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a CNN-nek már arról beszélt, 3-5 évbe is beletelhet az orosz olajról való teljes leválás. Alighanem az EB-vel szembeni alkupozíciók javítása is szerepet játszhatott ebben, ugyanis a leginkább érintett Mol vezetője, Hernádi Zsolt is 2-4 éves átállásról beszélt a napokban, amibe ugyancsak nem kevés részrehajlás lehet.
Ursula von der Leyen a szankciós javaslat mihamarabbi tető alá hozása miatt hétfőn este személyesen látogatott Orbán Viktor miniszterelnökhöz – ám a találkozó nem hozott megállapodást. Tekintettel arra, hogy a magyarokhoz hasonlóan más kormányok is meglátták a lehetőséget, hogy jobb feltételekkel fogadják el a szankciós csomagot, az EB elnöke vélhetően taktikai megfontolásból videokonferenciát kezdeményezett lapzártánk idejére a régió érintett kormányaival. A feleknek egymás előtt kisebb a lavírozási lehetőség, valamint kevesen engedhetik meg, hogy az ukránok vére árán, nyíltan alkudozzanak.
Szijjártó Péter külügyminiszter a hétfői találkozó után sem változtatott kommunikációján: a legutóbbi javaslat felér a „magyar gazdaságra ledobott atombombával”.
Unyatyinszky György cikke teljes terjedelmében a 168 Óra hetilap 2022. május 12-n megjelent számában olvasható.
(Kiemelt képünk: Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója és Szijjártó Péter külgazdasági-és külügyminiszter Szentpéterváron 2021. június 3-án. Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala)
