Offshore-botrány – Cameron közzétette az adóbevallásait

David Cameron nyilvánosságra hozta az adóbevallását. Szombaton Londonban ötezren tüntettek a miniszterelnök lemondását követelve. Cameron a Tory párt rendezvényén tartott beszédben nyilvánosan elismerte: nem kezelte megfelelően a Panama-papírokban rá és családjára vonatkozó információ megjelenését.

2016. április 10., 07:59

Cameron precedenst teremtve nyilvánosságra hozta az adóbevallásait, amelyet a jövőben várhatóan minden miniszterelnöknek és pártvezetőnek követnie kell majd – adta hírül az MTI.

A bevallásokban szerepel az is, hogy mielőtt 2010-ben miniszterelnök lett volna, Cameron eladta 140 ezer fontnyi részvénybefektetését, benne azt a több mint 31 ezer font értékű részvénycsomagot, amelyet édesapja offshore cégében vásárolt 1997-ben.

David Cameron éppen e cég üzleti tevékenysége révén keveredett bele a panamai offshore-botrányba. A Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda offshore cégalapítási tranzakcióiról minap kiszivárogtatott több milliónyi bizalmas dokumentumból kiderült ugyanis, hogy a kormányfő néhai édesapja társalapítója, társtulajdonosa és társigazgatója volt egy offshore befektetési cégnek, amelyet bahamai és svájci székhellyel hoztak létre a Mossack Fonseca közreműködésével.
A brit sajtóban a héten több bíráló írás is megjelent Ian Cameron cégéről.

A The Guardian című vezető baloldali brit napilap például azt írta, hogy az 1980-as évek elején Blairmore Holdings néven alapított cég három évtizeden át „egyetlen penny” adót sem fizetett Nagy-Britanniában. A lap szerint a Blairmore igazgatótanácsi szerkezetét úgy alakították ki, hogy a cég jogilag nem számított Nagy-Britanniában rezidens adóalanynak, és így nem is került a brit adóhivatal látókörébe.

David Cameron ráadásul csak a botrány kirobbanása után három nappal – és több, meglehetősen bizonytalan hivatalos nyilatkozat után – ismerte el, hogy neki is voltak részvényei néhai édesapja offshore befektetési vállalkozásában.

A miniszterelnök a meglehetősen kínossá vált ügy hatására döntött úgy, hogy – a brit politikatörténetben példátlan módon – a nyilvánosság elé tárja több évre visszamenőlegesen adóbevallásait.

David Cameronnal szemben a brit sajtó elsősorban az ügy etikai vonatkozásait taglalja, tekintettel arra, hogy a Cameron vezette konzervatív párti brit kormány politikai programjának egyik sarkalatos eleme az adóelkerülés céljából létrehozott offshore cégek elleni szigorú fellépés.

David Cameron a héten „teljes tévedésnek” nevezte azokat a felvetéseket, hogy édesapja adóelkerülés céljából vállalt volna társalapítói szerepet a Blairmore Holdings létrehozásában.

Cameron teljes jövedelme a 2014-2015-ös pénzügyi évben valamivel meghaladta a 200 ezer fontot (78 millió forint), és a kormányfő 76 ezer font jövedelemadót fizetett.

Jövedelmének legnagyobb részét abban az évben a 140 522 fontos miniszterelnöki fizetés tette ki, és ehhez járult csaknem 47 ezer font a divatos londoni Notting Hill kerületben lévő családi ház kiadásából. Ennek a háznak a fele van Cameron nevén, így a bérleti díjból származó családi bevétel felét is az ő adóbevallása tartalmazza.

David Cameron emellett 9800 fontot kapott a kormányzó Konzervatív Párttól költségtérítés gyanánt, és banki megtakarításai után háromezer font kamatjövedelme is volt.

Cameron már korábban felfedte, hogy édesapja, Ian Cameron 2010-ben bekövetkezett halála után 300 ezer fontot örökölt, ám a vasárnap hajnalban ismertetett adóbevallásokból kiderül az is, hogy 2011-ben édesanyja még 200 ezer fontot adott neki, ezzel ellentételezve, hogy a szülők családi házából Ian Cameronra jutó tulajdonrészt David Cameron bátyja, Alexander Cameron örökölte.

A részletes adóelszámolásokból kiderül ugyanakkor, hogy e 200 ezer font után David Cameronnak nem kellett örökösödési adót fizetnie, mivel ez a pénz hivatalosan édesanyjától származó ajándéknak minősült. Épp ennek kapcsán kell majd a brit miniszterelnöknek számot adnia arról, hogy az örökösödési adó minimalizálása érdekében a családjával milyen lépéseket tettek.

A brit miniszterelnök hétfőn jelenti egy különbizottság létrehozását, melynek feladata az lesz,hogy megvizsgálja, törvényt szegtek-e Panama-papírokban érintett cégek.

(MTI,

The Guardian, The Independent)

Több ezer turista rekedt hétfőn a párizsi Louvre előtt, miután a múzeum dolgozói spontán sztrájkba kezdtek. A Louvre látogatottsága már jó ideje meghaladja az intézmény kapacitásait, mostanra azonban a személyzet úgy érezte, nem lehet tovább várni a változásra.