„Térjenek le a kitaposott ösvényről a budapesti riportereink" - mondja a Szabad Európa Rádió elnöke

A Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása terjedelmes cikket szentel a Szabad Európa Rádiónak, amely – miután tavaly Bulgáriában és Romániában már felújította a tevékenységét – idén újrakezdi a magyar nyelvű tartalomszolgáltatást is. Az Egyesült Államok által finanszírozott médiaintézmény visszatér, hogy harcoljon az álhírek ellen – írja a Politico.

„A visszatérésünkkel nem állítjuk azt, hogy ezekben az országokban nincs médiapluralizmus, hiszen a legtöbb esetben sokféle médialehetőség adott”

– idézi a portál Jamie Flyt, a Szabad Európa Rádió elnök-vezérigazgatóját, aki szerint valójában az a kérdés, hogy képesek-e ezek a médiaintézmények tárgyilagos, kiegyensúlyozott módon tájékoztatni az ügyekről, és képesek-e feltárni politikailag érzékeny kérdéseket. Az elmúlt években ugyanis jogvédő csoportok és újságírók aggályokat fogalmaztak meg a bulgáriai, romániai és magyarországi médiakörnyezetet illetően, amerikai tisztségviselők pedig arról beszéltek, hogy aggasztja őket az orosz dezinformáció terjedése a térségben. A Freedom House elnevezésű amerikai székhelyű elemző műhely tavaly – első alkalommal a kommunizmus bukása óta – a csupán „részben szabad” kategóriába sorolta át Magyarországot. Visszatérése óta főként Bulgáriában lehet érzékelni a Szabad Európa Rádió hatását.

A Szabad Európa a számok tükrében:

• az 1950-ben létrehozott intézmény jelenleg 26 nyelven szolgáltat tartalmat,
• hetente becslések szerint 37,6 millió emberhez jut el,
• és tavaly 124 millió dollárból gazdálkodott.

A három EU-tagállamban kizárólag digitális módon kívánnak szolgáltatást nyújtani, kis létszámú csapatra támaszkodva.

Jamie Fly – aki korábban egy agytrösztnél volt, illetve dolgozott Marco Rubio republikánus szenátornak, ifjabb George Bush elnök alatt pedig az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsában szolgált igazgatói rangban – a Szabad Európa Rádió szigorúan őrzött prágai székházában nyilatkozott a Politicónak. Arról beszélt, hogy

bukaresti, szófiai és budapesti riportereitől azt várja el, térjenek le a kitaposott ösvényről.

„Olyan témákat akarunk felkarolni, amelyeket a meglévő médiaintézmények figyelmen kívül hagynak, talán politikai elfogultság miatt, de néhány országban azért is, mert a független média úgy érzi, nem elég erős ahhoz, hogy bizonyos, politikai szempontból érzékeny ügyeket kezelni tudjon, potenciális ellenhatások nélkül” – idézi a lap Jamie Flyt.

Működésének első bulgáriai évében a Szabad Európa Rádió olyan riportsorozatot tett közzé, amely szerint prominens személyek alacsony áron jutottak lakásokhoz. A vizsgálódás több magas állású tisztségviselő, köztük az igazságügyi miniszter lemondásához vezetett. Egy bolgár újságíró szavai szerint ha a Szabad Európa rászáll egy témára, akkor hamarosan követi a bolgár média egy része. Romániában eltérőek a tapasztalatok: a Szabad Európa az elmúlt év folyamán a bürokrácia útvesztőjében bolyongott, igyekezvén regisztráltatni magát nonprofit intézményként, és most márciusra várja a regisztrálást.

Míg a bolgár, román és magyar kormány hivatalosan nem ellenzi a Szabad Európa Rádió működésének a felújítását, néhány tisztségviselő szkepticizmussal fogadta a visszatérést – írja a Politico, és

idézi Szijjártó Péter külügyminisztert, aki a cikk szerint tavaly a New York Postnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy téved a Szabad Európa, ha azt gondolja, hogy a magyarok pozitívan fogadják majd.

Most a magyar kormányzat – írja a Politico – nem reagált az e témában történt megkeresésre.

Jamie Fly azt mondta a lapnak: tudja, hogy az Európai Unióban nem szeretik, ha az amerikaiak kioktatják őket, de szerinte az EU-ban és a tagállamokban a mostaninál sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni a médiaszabadság állapotának.

A Szabad Európa Rádiót az amerikai kongresszus finanszírozza. Arra, hogy mely országokra, nyelvekre célszerű kiterjeszteni a rádió tevékenységét, a felügyeletet ellátó, Global Media elnevezésű ügynökség tesz javaslatot, és ez a testület a washingtoni külügyminisztérium adataira támaszkodik, amikor elemzi a világban a média helyzetét. A Magyarországra való kiterjesztésről hozott döntésben – írja a Politico – jelentős része volt azoknak az aggodalmaknak, amiket a Kremlnek a térségben játszott szerepe váltott ki. Egy amerikai tisztségviselő szerint régóta közismert a Sputnik, illetve a Russia Today portál dezinformációs tevékenysége. A nevének mellőzését kérő forrás azt mondta a Politicónak: Oroszország fontolóra vette, hogy szolgáltatást indít Magyarországon, de aztán úgy döntött, hogy ez szükségtelen, mert a magyar média-ökoszisztéma már úgyis napirenden tartja a témáikat. A Szabad Európa visszatérése mögött a dezinformációval való szembeszállás gondolata húzódik meg.