Német egység a sportban
A remekül korcsolyázó, ráadásul vonzó Katarina Witt, Karl Marx-Stadtból, 20 éve „a szocializmus legszebb arcának” számított az NDK-ban. A még mindig nagyon csinos többszörös olimpiai – és világbajnokot napjainkban a 2018-as téli olimpiai játékokat megrendezni kívánó München veti be. A német sport összenőtt – ha nem is lett olyan sikeres, amint azt az egyesüléskor remélték.
Amikor két évtizede egyesült a két Németország, sokan arra számítottak – vagy attól tartottak… - hogy kialakul a világ első számú „sporthatalma.” Hiszen a németek 1988-ban, a szöuli olimpián, összesen 142 érmet szereztek. Ebből 102-t az NDK, 40-et az NSZK sportolói. Ám az egyesülés utáni első olimpián, 1992-ben, Barcelonában, kiderült, hogy kétszer egy nem feltétlenül kettő: ott 82 német érem született és a csökkenés folytatódott. Pekingben már csak 41 érmet vitt el a német csapat. Igaz, ugyanakkor a téli sportokban – hála az NDK-ben képzett versenyzőknek – a németek tartósan vezető helyet foglalnak el.
Szervezett dopping és a következmények
1990 után a sportban is sok minden megváltozott – sokat a nagy sikerek ellenére is meg kellett változtatni a volt NDK területén. Mindenekelőtt azt, hogy az élsportra helyezték a hangsúlyt, oda ment szinte minden pénz és a tömegsportra alig maradt. Az elmaradást máig nem sikerült behozni: jellemző, hogy míg a nyugati tartományokban a lakosság csaknem egy harmada egyesületben sportol, keleten ez az arány ma is csak 13 százalék. Megmaradtak viszont a kelet-németek jól bevált különleges iskolái, amelyekben kiskoruktól tanították, edzették a valamely sportágban tehetséges gyerekeket. Napjainkban 40 ilyen intézmény működik – 21 közülük keleten. Az utóbbiak immár a pártszervezet és az állambiztonság, valamint az államilag irányított doppingolási rendszer nélkül.
A tömeges doppingolás feltárása vetette természetesen a legnagyobb árnyat az egykor oly sikeresnek látszó NDK-sport irányítóira és nem kevés sportolójára. A vezetők egy része tagadni próbálta a vádakat, ám ez reménytelennek bizonyult, miután versenyzők, sőt, a doppingolásban résztvevő orvosok is ellenük vallottak. Ugyanakkor vezetők azzal is védekeztek, hogy az NSZK sportjában szintén volt dopping – anélkül napjaink versenysportjában nem lehet helytállni. A Német Olimpiai Sportszövetség (az ország olimpiai bizottsága) ezért máig tartó vizsgálatot indított a múlt feltárására, az ország egész területén. A cél az is, hogy a vétlen áldozatok kártérítést, nyugdíj-kiegészítést kapjanak.
Több versenyző, akik a tiltott szerektől tartós károsodásokat szenvedtek, beperelte egykori edzőit és pereket indított gyanúsítottak ellen a német állam is. Az ügyekben persze a bizonyítás nagyon nehéz – annál is inkább, mert az érintett sportolók nagy többsége máig nem kívánt a nyilvánosság elé állni.
A reform természetesen súlyosan érintette az NDK sportjának edzőit és egyéb szakembereit. Nem csak a vezetőket váltották le: kereken tízezren dolgoztak főállásban a sportban, csaknem a felük edzőként. Ezek közül csak 600-an kaptak munkát az egységes Németországban, míg 70-en külföldre tudtak szerződni.
A legismertebbeknek persze ritkán volt gondjuk. Katarina Witt, miután szobor-szép testét korábban a Playboy olvasói behatóan megismerhették, üzletasszony lett – most pedig a müncheni olimpiai remények sikeréért küzd.
További írásokat olvashat Németországról a www.ger-mania.hu honlapon
