Nekiment Kínának Rishi Sunak
Vége az aranykornak a brit-kínai kapcsolatokban, és Londonnak általánosságban is a vele azonos értékeket valló szövetségesekkel kell drámai mértékben elmélyítenie kapcsolatrendszerét – jelentette ki első átfogó külpolitikai programadó beszédében Rishi Sunak brit miniszterelnök.
Sunak, akit egy hónapja választott vezetőjévé és miniszterelnökké a kormányzó brit Konzervatív Párt, a londoni City polgármestere, a Lord Mayor hétfő este tartott hagyományos éves bankettjén felszólalva úgy fogalmazott: Kína rendszerszintű kihívást jelent a Nagy-Britannia által vallott értékre és a brit érdekekre, és ez a kihívás mind erőteljesebbé válik, ahogy Kína halad az eddigieknél is kiterjedtebb önkényuralom felé.
Javítani akarja Nagy-Britannia ellenállóképességét
A brit kormányfő szerint ugyanakkor Kínával szemben nem elégséges a leegyszerűsítő hidegháborús retorika, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni az ország jelentőségét a világpolitikában, a világgazdasági stabilitásban és a környezetvédelemben.
Ezt az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Japán és sok más ország is érti, így ezekkel az országokkal együtt Nagy-Britannia kezelni tudja a Kína által támasztott mind élesebb versengést, mindenekelőtt diplomáciával és párbeszéddel – mondta a brit miniszterelnök.
Sunak szerint ugyanakkor mindez azt is jelenti, hogy drámai mértékben javítani kell Nagy-Britannia ellenállóképességét, mindenekelőtt a gazdasági biztonság terén. Erre szolgál egyebek mellett a nemrégiben elfogadott nemzetbiztonsági és beruházási törvény – mondta.
Felidézte: e törvény alapján rendelte el a brit kormány e hónapban, hogy a legnagyobb brit félvezetőgyártó cég, a Newport Wafer Fab kínai többségi tulajdonosa adja el a vállalatban felvásárolt 86 százalékos részesedését.
A brit miniszterelnök kijelentette: Nagy-Britannia és Kína kapcsolataiban véget ért „az úgynevezett aranykor”, és az "a naiv elképzelés" is, hogy a kereskedelem automatikusan társadalmi és politikai reformokat eredményez.
Sunak ezzel egyenes utalást tett David Cameron akkori konzervatív miniszterelnök és pénzügyminisztere, George Osborne által a 2010-es évek közepén meghirdetett politikára, amelynek kifejezett célja volt Kína minél szorosabb bevonása a brit gazdaság, mindenekelőtt a közlekedési és a távközlési infrastruktúra fejlesztésébe.
Cameron, aki 2010-től 2016-ig volt Nagy-Britannia miniszterelnöke, Hszi Csin-ping kínai elnök 2015-ben tett, királyi pompával kísért londoni állami látogatása alkalmával jelentette ki, hogy a brit-kínai kapcsolatok „aranykora” vette kezdetét.
Hétfő esti beszédében Rishi Sunak gyakorlatilag ennek a politikának a végét hirdette meg hivatalosan. Úgy fogalmazott: napjainkban a geopolitikai változások egyre intenzívebbek, és Nagy-Britannia „ellenfelei és versenytársai hosszú távra terveznek”. Ezek közé sorolta Kína mellett Oroszországot is, és kijelentette: az e hatalmak által támasztott kihívások közepette a vágyálmokra épülő, rövid távú hozzáállás nem elégséges.
London nem hagyatkozhat a hidegháború korszakának érvrendszerére és a múlttal kapcsolatos szentimentalizmusra sem – tette hozzá.
A brit kormányfő kijelentette: ebben a környezetben „evolúciós léptékű váltásra” van szükség, és ennek módja a kapcsolatok drámai mértékű minőségi javítása és elmélyítése a Nagy-Britanniával azonosan gondolkodó szövetségesekkel világszerte.
(Kiemelt kép: Rishi Sunak a Konzervatív Párt kampányrendezvényén a londoni Wembley Arénában 2022. augusztus 31-én. Fotó: Susannah Ireland / AFP)
