Nekiment Kínának Rishi Sunak

Vége az aranykornak a brit-kínai kapcsolatokban, és Londonnak általánosságban is a vele azonos értékeket valló szövetségesekkel kell drámai mértékben elmélyítenie kapcsolatrendszerét – jelentette ki első átfogó külpolitikai programadó beszédében Rishi Sunak brit miniszterelnök.

2022. november 29., 06:17

Szerző:

Sunak, akit egy hónapja választott vezetőjévé és miniszterelnökké a kormányzó brit Konzervatív Párt, a londoni City polgármestere, a Lord Mayor hétfő este tartott hagyományos éves bankettjén felszólalva úgy fogalmazott: Kína rendszerszintű kihívást jelent a Nagy-Britannia által vallott értékre és a brit érdekekre, és ez a kihívás mind erőteljesebbé válik, ahogy Kína halad az eddigieknél is kiterjedtebb önkényuralom felé.

Javítani akarja Nagy-Britannia ellenállóképességét

A brit kormányfő szerint ugyanakkor Kínával szemben nem elégséges a leegyszerűsítő hidegháborús retorika, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni az ország jelentőségét a világpolitikában, a világgazdasági stabilitásban és a környezetvédelemben.

Ezt az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Japán és sok más ország is érti, így ezekkel az országokkal együtt Nagy-Britannia kezelni tudja a Kína által támasztott mind élesebb versengést, mindenekelőtt diplomáciával és párbeszéddel – mondta a brit miniszterelnök.

Sunak szerint ugyanakkor mindez azt is jelenti, hogy drámai mértékben javítani kell Nagy-Britannia ellenállóképességét, mindenekelőtt a gazdasági biztonság terén. Erre szolgál egyebek mellett a nemrégiben elfogadott nemzetbiztonsági és beruházási törvény – mondta.

Felidézte: e törvény alapján rendelte el a brit kormány e hónapban, hogy a legnagyobb brit félvezetőgyártó cég, a Newport Wafer Fab kínai többségi tulajdonosa adja el a vállalatban felvásárolt 86 százalékos részesedését.

A brit miniszterelnök kijelentette: Nagy-Britannia és Kína kapcsolataiban véget ért „az úgynevezett aranykor”, és az "a naiv elképzelés" is, hogy a kereskedelem automatikusan társadalmi és politikai reformokat eredményez.

Sunak ezzel egyenes utalást tett David Cameron akkori konzervatív miniszterelnök és pénzügyminisztere, George Osborne által a 2010-es évek közepén meghirdetett politikára, amelynek kifejezett célja volt Kína minél szorosabb bevonása a brit gazdaság, mindenekelőtt a közlekedési és a távközlési infrastruktúra fejlesztésébe.

Cameron, aki 2010-től 2016-ig volt Nagy-Britannia miniszterelnöke, Hszi Csin-ping kínai elnök 2015-ben tett, királyi pompával kísért londoni állami látogatása alkalmával jelentette ki, hogy a brit-kínai kapcsolatok „aranykora” vette kezdetét.

Hétfő esti beszédében Rishi Sunak gyakorlatilag ennek a politikának a végét hirdette meg hivatalosan. Úgy fogalmazott: napjainkban a geopolitikai változások egyre intenzívebbek, és Nagy-Britannia „ellenfelei és versenytársai hosszú távra terveznek”. Ezek közé sorolta Kína mellett Oroszországot is, és kijelentette: az e hatalmak által támasztott kihívások közepette a vágyálmokra épülő, rövid távú hozzáállás nem elégséges.

London nem hagyatkozhat a hidegháború korszakának érvrendszerére és a múlttal kapcsolatos szentimentalizmusra sem – tette hozzá.

A brit kormányfő kijelentette: ebben a környezetben „evolúciós léptékű váltásra” van szükség, és ennek módja a kapcsolatok drámai mértékű minőségi javítása és elmélyítése a Nagy-Britanniával azonosan gondolkodó szövetségesekkel világszerte.

(Kiemelt kép: Rishi Sunak a Konzervatív Párt kampányrendezvényén a londoni Wembley Arénában 2022. augusztus 31-én. Fotó: Susannah Ireland / AFP)

 

 

2023. február 3., 21:06

A „barátságtalan államokhoz” kötődő külföldi tulajdon, köztük ukrán üzletemberek vagyontárgyainak államosításáról fogadott el pénteken határozatot az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím államtanácsa, a listán mintegy félezer objektum szerepel.