Nacionalista összetűzésektől tartanak a moszkvaiak

A

Levada Elemző Központfelmérése január 24-én, a moszkvai Domogyedovo repülőtéren elkövetett 35 halálos és száznál több sebesült áldozattal járó terrorista merénylet napján zárult. Így egy mai közvéleménykutatás alighanem még feszültebb hangulatról tanúskodna és rosszabb adatokat hozna ki az idegenek elutasításáról azzal összefüggésben, hogy a legutóbbi közlések szerint észak-kaukázusi származású volt a robbantó.

A megkérdezettek csaknem 60% hiszi, hogy sor kerül etnikai összecsapásokra. 28% azt gondolja, hogy inkább nem, és 6% azt, hogy ilyesmi nem fog megtörténni. Több mint 60% vélekedik úgy, hogy az ő lakhelyén nem lesznek ilyen incidensek.

A Levada Központ igazgatója, Lev Gudkov szerint a válaszok nem a valóságos veszélyről beszélnek, hanem azt jelzik, hogy az etnikai alapú erőszak elvi lehetősége is aggodalmat és félelmet kelt. Különösen a nagyvárosokban erős a félelem, főképp Moszkvában, ahol a 10-11 millió állandó lakósra 1,5-3 millió átutazó, ideiglenes lakós, turista, legális és illegális vendégmunkás, bevándorló jut, nagy részük kaukázusi és közép-ázsiai származású.

A moszkvaiak 75%-a tartja lehetségesnek az etnikai összetűzések kirobbanását – ez példátlanul magas arány. A szociológus szakember a

Gazeta.ru -nak elmondta, hogy még tart a tavaly december11-i események hatása, amikor azután, hogy egy foci drukkerek közötti verekedésben egy észak-kaukázusi származású férfi lelőtt egy oroszt, a moszkvai Manézs téren idegengyűlölő, nacionalista jelszavakkal felvonuló több ezer, jobbára a fiatalabb korosztály tartozó tüntető összecsapott egymással és a rendőrséggel. Azokban a napokban Szentpéterváron és más orosz városokban is voltak nacionalista megmozdulások.

A közvéleménykutatásban résztvevők több mint egyharmada szerint a nacionalista nézetek erőteljes terjedését napjaink Oroszországban a nemzeti kisebbségek kihívó magatartása váltja ki. 25% az oroszországi rossz életkörülményeket hibáztatja, 11% szerint a nacionalista nézetek térnyeréséről az előítéletek tehetnek. 7% a hatóságok tehetetlenségét, 4% a nemzeti öntudat erősödését jelölte meg okként, de ugyanők azt is gondolják, hogy a hatalom érdekelt a nacionalizmus szításában .

A legjobban informált, felsőfokú végzettséggel rendelkező átlagos jövedelmi viszonyok között élő városiak vélekednek úgy, hogy a rossz életkörülmények és nem az idegenek magatartása idézi elő a nacionalista megnyilvánulásokat. Az így gondolkodók vannak kisebbségben. Az oroszok 68%-a ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány korlátozza az országba érkező külföldiek áradatát, 25% gondolja azt, hogy nincs szükség adminisztratív korlátokra, a külföldieket Oroszország javára kell felhasználni.

A megkérdezettek csaknem a fele szerint a média gyakoribb beszámolói a különböző incidensekről keltik azt a képzetet, hogy Oroszországban erősödik a nacionalista beállítottság, míg ugyanannyian biztosak abban, hogy az utóbbi években egyre több a nacionalista megnyilvánulás.

Csaknem 60% szerint nem lenne rossz ötlet az „Oroszország az oroszoké” eszme valamilyen formában való megvalósítása, míg 24% szerint ez tőről metszett fasizmus – a szakemberek szerint ez is feltűnően magas arány a korábbi évekhez képest. A többieket lényegében nem érdekli a téma, nincsenek erről gondolatai. Mindent egybevéve a felmérések azt jelzik, hogy a 90-es évek vége, a 2000-es évek eleje óta Oroszországban erősödik a nacionalista közhangulat – ezen a téren Oroszország megelőzi Európát, mondják a szakemberek.

Ugyanakkor az oroszországi lakósok 44%-a számára a „nacionalizmus” kifejezésnek negatív töltete van, s csak 8% talál benne pozitív tartalmat. A vélemények megoszlását ezúttal is a lakhely határozza meg: míg a „multikulti” Moszkvában 12%, addig vidéken, a falvakban csak 7% érzi pozitívnak a „nacionalizmus” kifejezést.

Ajánlat:

Összetűzések a Manézs téren. Moszkva. 2010. december 11.