Mi újság Németországban?
„König Kurt” 80 éves
A napokban ünnepli 80. születésnapját Kurt Biedenkopf. A jogászprofesszorból lett CDU- politikus 1973-ban tett szert országos ismertségre, amikor megválasztották a Helmut Kohl vezette kereszténydemokrata párt főtitkárává. Biedenkopf 1976 és 1980 között, majd 1987-től 1990-ig vett részt a bonni Bundestag munkájában és egyik kezdeményezője volt a törvényeknek, amelyek nagyobb beleszólást biztosítanak a munkavállalóknak vállalatuk ügyeibe. A két német állam újraegyesítésének évében – éppen húsz esztendeje – lett Szászországban (ahonnan családja eredetileg származott) a CDU elnöke, majd miniszterelnöke. Vezetésével a pártnak 1990-1999 között abszolút többsége volt a tartományi parlamentben. Noha az idős politikus 2002-ben lemondott a 4,2 millió Szászország kormányfői posztjáról, Drezdában ma is „König Kurt”-ként emlegetik.
Továbbra is át lehet váltani a márkát
Noha 2002 januárja óta Németországban is az euró a hivatalos fizetőeszköz, az embereknél még rengeteg régi fém- és papírpénz van. 2008-ban például 13,4 millió márkát (kb. 2 milliárd forint) váltottak át a polgárok euróra a berlini Szövetségi Bankban. Noha a Bundesbanknál egyértelműen csökkenő irányzatot tapasztalnak, még a következő években is milliós tételekben számítanak régi pfennigekre és márkákra. Hat éve még 47,8 millió DEM-et cseréltek be az emberek a német fővárosban. Nem csak a belföldiek bukkannak néha a fiókok mélyén márkára, hanem a külföldiek is, akik még 2002 előtt turistáskodtak az NSZK-ban és megmaradt fém- és papír pénzüket a berlini vakációt felhasználva váltják át a közös európai valutára.
Szeszbarát szászok
A Német Gyógyszerészek Egyesülete (ABDA) felmérése szerint a húsz éve eggyé olvadt Németország keleti és nyugati tájain egyaránt szeretnek a pohár fenekére nézni az emberek. A 83 milliós Szövetségi Köztársaságban 10 millióra becsülik a rendszeresen ivók táborát és mintegy 1,5 millió alkoholistát tartanak nyilván. Míg átlagosan csak a német polgárok 7-8 százaléka rendszeres alkohol fogyasztó, addig az egykor az NDK-hoz tartozott Szászországban 15 százalékos ez az arány. Nyugaton Bajorországban fogyasztják a legtöbb szeszesitalt, főleg „folyékony kenyér” formájában. A sört alapvető élelmiszerként elkönyvelő dél-németek 11 százaléka fogyasztja azt naponta. A legnagyobb német város, a tartományi jogú Berlin főleg a jó 200.000 fős, javarészt antialkoholista iszlám (elsősorban török/kurd) közösségnek köszönheti, hogy legalábbis statisztikailag nincs ott az italozás germán toplistáján.
