Mi a közös Putyinban és Hitlerben? A háborúban elkövetett hibáik

Putyin ugyanazokat a hibákat követi el, amiket Németország is elkövetett 1941-ben a Szovjetunió elleni inváziójában – miközben „hitleri trükköket és taktikákat” használ brutalitásának igazolására, mondták hadtörténészek és tudósok a CNN-nek. Az orosz vezető, aki magát a történelem tanulójaként állítja be, hibákat követ el, mert nem fordított elég figyelmet az általa tisztelt „Nagy Honvédő Háború” tanulságaira.

„Már egy hónapja próbálom megérteni a dolgok értelmét, mert bármennyire is szörnyű Putyin, soha nem lehet azt mondani, hogy logikátlan lenne” – mondja Peter T. DeSimone, a New York-i Utica Egyetem orosz és kelet-európai történelem docense. DeSimone szerint ijesztő, hogy Putyin tettei logikátlanok, ugyanis ezek teljesen ellentétesek, amiket a múltban tett. Míg természet4esen jelentős különbségek vannak a '41-es Szovjet megszállás és a jelenlegi orosz-ukrán háború között, addig ha közelebbről megnézzük Putyin ukrajnai küzdelmeit, párhuzamok tűnhetnek fel.

Hadtörténészek szerint Putyin legalább három területen követi Hitler balszerencsés sorsú játszmakönyvét.

Putyin elfelejtette a hadviselés egyik alapszabályát

A tankok látványa régen is és most is rettegést keltenek az ellenséges csapatokban. Amikor az első világháborúban a britek bemutatták az első tankokat, a katonák rettegve menekültek. Ukrajnát azonban már „orosz tanktemetőnek” is lehetne nevezni. Az ukrán katonák a drónoktól a javelinekig mindent bevetnek a tankok megsemmisítésére. De az orosz tankoknak nem csak az ukránoktól kell tartaniuk, hanem az üzemanyaghiánytól. Az üzemanyaghiány pedig egy nagyobb probléma része: a logisztika hiánya.

Putyin egységeinek ugyanis nem csak az ukránokkal, hanem az élelmiszer-, üzemanyag- és felszerelés hiánnyal is küzdeniük kell. Nem egy hír keringett az interneten, hogy az orosz katonák lopni kényszerülnek, hogy túléljenek. A felszereléshiány abban is meglátszik, hogy a katonia komminkáció nem megfelelő formáit használhatják – például lakossági mobiltelefonok használata –, amely legalább 7 orosz tábornok halálához is vezethetett.

„A bizonyítékok arra utalnak, hogy Putyin úgy gondolta, hogy a különleges erők és a légi egységek bevetésével gyors győzelmet arathat”

– mondja Ian Ona Johnson, a Notre Dame-i Egyetem hadtörténeti professzora. „Így amikor kénytelenek voltak egy sokkal hagyományosabb háborúra áttérni az oroszok, akkor jöhettek rá, hogy nem voltak felkészülve a logisztikai feladatokra”. A logisztikai rossz megtervezése pedig szintén döntő szerepet játszott a náci Németország vereségében a keleti fronton, ahol Hitler ugyanúgy gyors győzelemre számított. A német hadsereg nem tudott elegendő és megfelelő utánpótlási vonalat kiépíteni a Szovjetunió hatalmas távolságaihoz és zord terepviszonyaihoz. A német tankok így idővel kifogytak az üzemanyagból. Erre a rossz logisztikai tervezésnek köszönhetően lehúzódott a háború, amellyel a háború belépett az orosz télbe, ami pedig végzetes következményekkel járt a németeknek. Hitler sok katonáját nem szerelte fel téli ruházattal, így kénytelenek voltak a fagyos hidegben harcolni, miközben még mindig a nyári egyenruhájukban voltak. Egyesek újságpapírral és szalmával bebugyolálva védekeztek a hideg ellen.

„Ez pusztítónak bizonyult, amikor egy különösen brutális orosz tél köszöntött be” – mondja Johnson. „Körülbelül 250 000 német katona szenvedett végül fagyási sérüléseket, vagy halt meg a hidegben azon a télen a logisztikai problémák miatt.”

A német hadsereg a második világháború fordulópontjának tekintett sztálingrádi csatában érte el mélypontját. Ott a rosszul felszerelt német katonák kénytelenek voltak lovakat, kutyákat és patkányokat enni, hogy túléljék a telet.

Elidegenítette a potenciális szövetségeseket

A mariupoli szülészet bombázásáról készült képek bebizonyították, hogy Putyin válogatás nélkül gyilkolja a civileket, hogy megtörje az ukrán nép akaratát. Az orosz hadsereget azzal vádolták, hogy kórházakat, bevásárlóközpontokat, lakóházakat és egy színházat is bombázott, amely köré oroszul a „gyerekek” szót írták. Oroszországot azzal is vádolják, hogy a humanitárius segélyek megakadályozásával megpróbálják éheztetni egy ukrán várost (pl. Mariupol).

Az orosz hadsereg brutalitása azonban éppen az ellenkező hatást váltja ki 

– írta Maria Varenikova az ukrajnai Lvivből a New York Times nemrég megjelent cikkében. „Ha van egy uralkodó érzelem, ami most Ukrajnán eluralkodik, az a gyűlölet” – mondta Varenikova.

Putyinnak potenciális szövetségesei vannak Ukrajnában. Oroszország és Ukrajna két szláv nemzet, amelyek vallási és kulturális kötelékekkel rendelkeznek. Sok ukránnak vannak rokonai Oroszországban és beszélik a nyelvet. Az ország keleti részén pedig történelmileg jelentősebb az Oroszországhoz való tartozás. De Putyin válogatás nélküli brutalitása a civilekkel szemben olyan módon egyesíti az ukránokat, amire még nem volt példa. Egy történész a gyűlöletet a háború „rejtett kincsének” nevezte, mert generációkon át képes fenntartani az ellenállást.

Hitler szovjet civilekkel szembeni válogatás nélküli brutalitása is döntő szerepet játszott a vereségében. Hitlernek sok potenciális szövetségese volt a Szovjetunióban. Sok szovjet megvetette vagy félt Sztálintól, aki rendszeresen meggyilkolta politikai ellenfeleit, kivégeztette katonai vezetőit és üldözte a szovjet állampolgárokat. A holodomor néven elhírhedt időszakban mintegy négymillió ukrán embert gyilkolt meg éheztetéssel. Ezért néhány szovjet kezdetben felszabadítóként üdvözölte Hitlert. Azonban Hitler brutális bánásmódja a civilekkel szemben hamar változtatott ezen a hnagulaton. A német csapatok kifosztották és kiéheztették az orosz városokat. Összegyűjtötték a szovjet zsidókat és más kisebbségeket, majd megölték őket. A náci propaganda azt tanította a németeknek, hogy a szovjetek általánosságban alsóbbrendűek, akik a halált vagy rabszolgasorsot érdemlik.

„A nácik nem megszálló erők, hanem megsemmisítő erők voltak”

 – mondja DeSimone, az Utica Egyetem történésze.

Sztálint annyira gyűlölték, hogy nagyjából egymillió szovjet szolgált a német hadseregben, mondja Johnson, a Notre Dame történésze. Hitler brutalitása viszont minden esélyt megsemmisített arra, hogy magához állítsa a szovjet szimpatizánsokat és ezzel meggyengítse a szovjet ellenállást. „Ahelyett, hogy kihasználta volna azt a nagyszámú szimpatizánst, aki úgy gondolta, hogy a németek jobbak a szovjeteknél, azt Hitler tettei gyorsan elidegenítették a gondolattól.”

Hitler-szerű nyelvezetet használ, hogy okot adjon a háborúnak

Tavaly nyáron Putyin „Az oroszok és az ukránok történelmi egységéről” címmel egy hosszú esszét tett közzé, amelyben azt próbálta megmagyarázni, hogy a két ország között mesterséges megosztottság van, és „Ukrajna valódi szuverenitása csak Oroszországgal való partnerségben lehetséges”. A Putyin által használt nyelvezet néhány történész szerint részben ugyanazt a retorikát visszhangozta, mint Hitler a „Mein Kampf”-ban. Hitler könyvében torzította történelmet Németország elveszett nagyságáról, Németország hatalmát aláásó globális összeesküvésekről és egy másik népcsoport leigázásának igazolásáról.

„A Führerhez hasonlóan Oroszország elnöke is siratja hazájának egykori birodalmát ért tragédiáját, és ő is vissza akarja fordítani az idő kerekét” – írta Avi Garfinkel, a Haaretz izraeli újság riportere.

Ez talán az egyik legzavaróbb kapcsolat Putyin és Hitler között. Néhány Putyin-kritikus szerint az orosz elnök náci nyelvezetet és propagandatechnikákat használ, hogy alátámassza Ukrajna megszállását. Az orosz tankokra felírt „Z” betűt a nácik által a koncentrációs táborokban használt szimbólumhoz hasonlítják. Egyesek a Putyin moszkvai stadionban elhangzott beszédét „Az akarat diadala” című hírhedt náci propagandafilmben  elhangzott Hitler-beszéd jeleneteihez hasonlították.

Putyin beszédeinek egyik leghírhedtebb része, amikor kijelentette, hogy az orosz hadsereg Ukrajna „nácitalanítására” törekszik, és meg akarja védeni azokat az embereket, akiket „a kijevi rezsim népirtása miatt bántalmaztak”.

Timothy Snyder, a közép-európai történelem és a holokauszt egyik vezető szaktekintélye szerint Putyin állítása groteszk, mert azzal próbálja igazolni egy demokratikus ország megszállását – amelyet egy zsidó elnök vezet, aki rokonait vesztette el a holokausztban –, hogy a nácik ellen harcol. Snyder Putyin indoklását a hitleri Nagy Hazugság variációjának nevezi – egy náci propagandatechnikának, amely szerint ha egy politikai vezető elégszer ismételget egy kolosszális valótlanságot, az emberek végül el fogják hinni. „Adolf Hitlernek volt néhány PR-trükkje: Mondj olyan nagy hazugságot, hogy az emberek ne higgyék el, hogy valaha is megpróbálnád őket ilyen nagyszabásúan megtéveszteni” – írta Snyder egy esszéjében.

Azzal a hazugsággal, hogy Ukrajnát népirtásra hajlamos nácik vezetik, Putyin a holokausztot túlélő emberek megcsúfolását teszi lehetővé

 – tette hozzá Snyder. Putyin technikája viszont visszafelé is elsülhet. Egy olyan országban, ahol sok állampolgár ősei vesztették életüket a holokausztban, egy ilyen történelmi tragédiára való hivatkozás a háború igazolására csak még elszántabbá teheti az ukránok egy részét a haza védelmére. Talán ezért van az, hogy egyes ukránok már az új Hitlernek nevezik Putyint.

(Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vesz a Krím Oroszország általi annektálásának nyolcadik évfordulója alkalmából rendezett koncerten a moszkvai Luzsnyiki stadionban 2022. március 18-án. fotó:Mihail KLIMENTYEV / SPUTNIK / AFP)