Mennyi pénzt hoz a foci?
Nagy üzlet a labdarúgás? Német kutatók szerint az általános vélekedés távol van a valóságtól. Fejlett országok gazdasága számára a világ - és Európa-bajnokságok rendezése elhanyagolható mértékű többletet jelent, míg szegényebbeknél, mint most Lengyelország és Ukrajna, az esemény, ha érdemi hasznot nem is, ám a megnőtt érdeklődéssel több beruházást hozhat. Így nem meglepő, hogy a lengyelek éves nemzeti jövedelmük hét, az ukránok 10.5 százalékát fordították a küszöbön álló EB megrendezésére.
Jörn Quitzau, a hamburgi Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa és kollégája (úgy is, mint lelkes szurkolók), több, mint egy évtizede foglalkoznak a labdarúgás és a gazdaság kölcsönhatásaival. Megállapításaik szerint az „aranyeső”, amit sokan a nagy bajnokságoktól, mérkőzésektől várnak, ritkán köszönt be. Németországban a 2006-os VB-n valóban szépen kerestek az utazási irodák, a szállodák, az éttermek – ám az esemény mindössze 0.02 százalékkal növelte a nemzeti jövedelmet. Tévhit az is, hogy a világraszóló események idején sokkal több tv-készüléket adnak el, mint máskor. Igaz ugyan, hogy több kel el, de ezeknél előrehozott vásárlásokról van szó, azaz éves átlagban nem nő az eladások száma.
Quitzau szerint, akinek kutatásairól a Die Welt számolt be, nem hoz nagy anyagi sikert egy vezető klubnak még a bajnoki cím sem. Az idei német bajnok, a Borussia Dortmund, valamivel több dresszt, emléktárgyat tudott ugyan eladni, de a mérkőzések nézőinek száma csak ezerrel emelkedett – lévén, hogy többen nem férnek saját stadionjukba… Némileg másként alakul a helyzet, ha egy klub kiesik az első osztályból, illetve felkerül oda, hiszen bevételeinek alakulása jelentősen befolyásolja a városában befizetett adóit. Egy nagyobb, az első osztályban játszó klub, mint például a Bremen, évi jó 12 millió eurót fizet eladósodott városa pénztárába, míg az alacsonyabb osztályba kerülő lényegesen kevesebbet.
46 milliárd eurót ruháztak be a lengyelek és az ukránok
A küszöbön álló közös lengyel-ukrán EB infrastruktúrájába a két ország óriási összegeket ruházott be. A lengyelek 35 milliárd eurót költöttek stadionokra, utakra és egyéb fejlesztésekre, ami éves nemzeti jövedelmük 7 százalékának felel meg. Az ukránok hasonló beruházásainak értéke kereke 11 milliárd euró, ami viszont a GDP 10.5 százalékát teszi ki. Összehasonlításul: a kisebb Portugália 2004-ban GDP-je 2.4 százalékát költötte az EB-re.
Jóllehet az ukrán kormány belpolitikai lépései negatívan hatnak ki az EB megítélésére, várhatóan látogatottságára, a kutató úgy véli: az ország így is hasznot húzhat, mert mindenképpen többen figyelnek fel az ottani beruházási lehetőségekre. S általában vonzerőt jelentenek új, korszerű stadionok. Németországban mérhető, hogy az új, vagy a felújított stadionokban megnő a nézőszám, míg Olaszországban, ahol azok elhanyagoltabbak, kevesebb a látogatójuk, csökken a bevétel.
