Megszűnhet Ausztria első hírlapja, a világ egy legrégebbi napilapja

Rákóczi saját lapot indított ellene, I. Ferenc József államosította, a nácik alatt nem adták ki, Sebastian Kurz alatt pedig megszűnik a 318 éves Wiener Zeitung.

2021. augusztus 22., 19:43

Szerző:

Napilapként nagy valószínűséggel megszűnik, esetleg online újsággá alakul, lehet kormányzati tartalomgyártó is belőle, vagy akár teljesen el is tűnhet a színről az a bécsi kiadvány, a Wiener Zeitung (WZ), amelyet 1703-ban alapítottak. Munkatársai a legrégebbinek mondják az újságot a világon a máig megjelenő napilapok közül, sőt a Guiness Bookban, a Rekordok Könyvében is így szerepel – írja a 24.hu hozzátéve, hogy a Wikipedia nyilvántart néhány magát ennél is régebbinek tudó napilapot.

Jelenleg az osztrák kancellár, Sebastian Kurz próbálja kivéreztetni a hozzá nem eléggé lojális kiadványt, és kérdéses, hogy a 318 év viszontagságait túlélő lap túléli-e Kurz kormányzását is – írja a Politico nyomán a lap. A Politico szerint Kurzot sokan kritizálják az ügy miatt, mondván, megpróbálja manipulálni a médiát: a kritikus újságírók egy részét, úgy tűnik, mintha megpróbálnák megfélemlíteni, illetve másokat anyagi előnyökkel kecsegtetnek, például kormányzati hirdetések formájában, hogy behízelegje magát Kurz a bulvárlapokba. A Politico ennek kapcsán felveti, hogy megkezdődött az osztrák politika „orbanizációja”, Kurz törekvéseit a lap szerint a magyar miniszterelnök gyakorlata inspirálja.

A Wiener Zeitung mindeddig nem egyszerűen napilap volt, hanem törvényileg szabályozott módon az ország hivatalos közlönyeként is funkcionált. Jogszabály írta elő, hogy a kormányzati álláshirdetéseket és a vállalatok éves mérlegeit itt kell kinyomtatni. Ezek a közlönybeli „kényszerhirdetések” garantálták eddig a WZ fennmaradását, mivel a lap bevételeinek döntő része ebből a forrásból származott. A Wiener Zeitung összbevétele 20 millió euró körül járt, ebből tartották fent a „normál” szerkesztőséget. Kurz pedig éppen a lap fő bevételi forrását, a kötelező hirdetményeket akarja eltöröltetni egy 2022-ig meghirdetett kormányprogram keretében. Amikor erről beszél, arra hivatkozik, hogy EU-direktívák írják elő a céginformációk digitális terjesztését. Ezen kívül arra is hivatkozik, hogy az Osztrák Köztársaságnak nem feladata egy napilap finanszírozása és működtetése.

A Wiener Zeitung 1768-ban hírt adott egy „különösen tehetséges” fiatal muzsikusról, akit Wolfgang Amadeus Mozartnak hívtak, majd 1789-ben ez a lap nyomtatta ki először németül a francia forradalom egyik alapdokumentumát, az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát.

A lap magyar történelemben betöltött szerepét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Rákóczi Ferenc azért adatta ki az első magyar hírlapot 1705-ben, mert bosszantotta a Wienerisches Diarium császárhű propagandája, éppen ezért az ellenlapnak is az igazmondó (Mercurius Veridicus) címet adta. A WZ-t I. Ferenc József államosította 1857-ben, mert elégedetlen volt azzal, hogy a Wiener Zeitung támogatta az 1848-as bécsi forradalom gondolatait. A lap – önálló Ausztria hiányában – 1940 és 1945 között szüneteltette a megjelenést. Mindezt túlélte, a jövője azonban bizonytalan.

(Kiemelt képünk: STEPHANE FRANCES / ONLY WORLD / Only France via AFP)

20:42

Az Ukrajna támogatásával kapcsolatos véleménykülönbségek ellenére is van értelme és jövője a visegrádi együttműködésnek – jelentette ki Orbán Viktor kedden Prágában, a négy visegrádi ország kormányfőinek csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón, ahol a miniszterelnököt a találkozó előtt füttykoncerttel várták a tiltakozók.

Keserű igazságot tárt fel a Pesticide Action Network Europe által készített tanulmány: az európai polgárok egyre inkább ki vannak téve az úgy nevezett PFAS (poli- és perfluoralkil) vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek” koktéljainak. Ezeket a vegyi anyagokat szándékosan permetezik az élelmiszernövényekre, így a friss gyümölcsök és zöldségek közvetlen és rendszeres kitettséget jelentenek a fogyasztók számára. A PAN Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége a PFAS-vegyületeket tartalmazó peszticidek betiltását szorgalmazza.

„Meggyőződésünk, hogy Oroszország veresége nélkülözhetetlen Európa biztonságához és stabilitásához” – jelentette ki Emanuel Macron hétfőn a párizsi konferencián. A francia elnök kijelentette, hogy konszenzus született arról, hogy Ukrajnát olyan fegyverekkel kell támogatni, melyek képesek végzetes csapást mérni Oroszországra.

Hatalmas balhé volt Brüsszelben az EU mezőgazdasági politikája miatt. Belga, holland, francia és olasz termelők is részt vettek azon demonstráción, melyen Brüsszel utcáit gyakorlatilag elöntötte a trágya. Égtek a gumiabroncsok és a tüntetők a rendőrségi sorfalat is áttörték. 

Petr Fiala keddre kormányfői csúcstalálkozóra hívta meg visegrádi partnereit – Donald Tusk lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnököt. A cseh miniszterelnök nem különösebben rajong Orbán Viktorért. A V4 -csúcstalálkozó központi témája Ukrajna támogatása.