Megszűnhet Ausztria első hírlapja, a világ egy legrégebbi napilapja

Rákóczi saját lapot indított ellene, I. Ferenc József államosította, a nácik alatt nem adták ki, Sebastian Kurz alatt pedig megszűnik a 318 éves Wiener Zeitung.

2021. augusztus 22., 19:43

Szerző:

Napilapként nagy valószínűséggel megszűnik, esetleg online újsággá alakul, lehet kormányzati tartalomgyártó is belőle, vagy akár teljesen el is tűnhet a színről az a bécsi kiadvány, a Wiener Zeitung (WZ), amelyet 1703-ban alapítottak. Munkatársai a legrégebbinek mondják az újságot a világon a máig megjelenő napilapok közül, sőt a Guiness Bookban, a Rekordok Könyvében is így szerepel – írja a 24.hu hozzátéve, hogy a Wikipedia nyilvántart néhány magát ennél is régebbinek tudó napilapot.

Jelenleg az osztrák kancellár, Sebastian Kurz próbálja kivéreztetni a hozzá nem eléggé lojális kiadványt, és kérdéses, hogy a 318 év viszontagságait túlélő lap túléli-e Kurz kormányzását is – írja a Politico nyomán a lap. A Politico szerint Kurzot sokan kritizálják az ügy miatt, mondván, megpróbálja manipulálni a médiát: a kritikus újságírók egy részét, úgy tűnik, mintha megpróbálnák megfélemlíteni, illetve másokat anyagi előnyökkel kecsegtetnek, például kormányzati hirdetések formájában, hogy behízelegje magát Kurz a bulvárlapokba. A Politico ennek kapcsán felveti, hogy megkezdődött az osztrák politika „orbanizációja”, Kurz törekvéseit a lap szerint a magyar miniszterelnök gyakorlata inspirálja.

A Wiener Zeitung mindeddig nem egyszerűen napilap volt, hanem törvényileg szabályozott módon az ország hivatalos közlönyeként is funkcionált. Jogszabály írta elő, hogy a kormányzati álláshirdetéseket és a vállalatok éves mérlegeit itt kell kinyomtatni. Ezek a közlönybeli „kényszerhirdetések” garantálták eddig a WZ fennmaradását, mivel a lap bevételeinek döntő része ebből a forrásból származott. A Wiener Zeitung összbevétele 20 millió euró körül járt, ebből tartották fent a „normál” szerkesztőséget. Kurz pedig éppen a lap fő bevételi forrását, a kötelező hirdetményeket akarja eltöröltetni egy 2022-ig meghirdetett kormányprogram keretében. Amikor erről beszél, arra hivatkozik, hogy EU-direktívák írják elő a céginformációk digitális terjesztését. Ezen kívül arra is hivatkozik, hogy az Osztrák Köztársaságnak nem feladata egy napilap finanszírozása és működtetése.

A Wiener Zeitung 1768-ban hírt adott egy „különösen tehetséges” fiatal muzsikusról, akit Wolfgang Amadeus Mozartnak hívtak, majd 1789-ben ez a lap nyomtatta ki először németül a francia forradalom egyik alapdokumentumát, az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát.

A lap magyar történelemben betöltött szerepét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Rákóczi Ferenc azért adatta ki az első magyar hírlapot 1705-ben, mert bosszantotta a Wienerisches Diarium császárhű propagandája, éppen ezért az ellenlapnak is az igazmondó (Mercurius Veridicus) címet adta. A WZ-t I. Ferenc József államosította 1857-ben, mert elégedetlen volt azzal, hogy a Wiener Zeitung támogatta az 1848-as bécsi forradalom gondolatait. A lap – önálló Ausztria hiányában – 1940 és 1945 között szüneteltette a megjelenést. Mindezt túlélte, a jövője azonban bizonytalan.

(Kiemelt képünk: STEPHANE FRANCES / ONLY WORLD / Only France via AFP)

18:20

Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg immár mentességet élvez a vádhatósággal szemben a Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságíró 2018-as meggyilkolása miatt az Egyesült Államokban indított perben, mivel múlt héten a szunnita királyság miniszterelnökévé nevezték ki - jelentették ki a trónörökös ügyvédei egy amerikai bíróságon hétfőn.