Megmozdult az európai kétharmad, az Orbán-kormány politikája miatt Magyarország ellen elindítják a 7. cikkely szerinti eljárást
Szerdán az Európai Parlament a Sargentini-jelentést. A dokumentumot
- 448 szavazattal
- 197 ellenszavazattal
- 48 tartózkodás
mellett szavazták meg. Kétharmados többség kellett, 69,5 százalék lett a vége. a 751 EP-képviselőből 693 volt jelen a szavazáson.
Elfogadta az Európai Parlament a Sargentini-jelentéstEz azt jelenti, hogy az Európai Unió elindítja a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást Magyarország ellen az Orbán-kormány antidemokratikus intézkedései, a jogállamiságot érő rendszerszintű fenyegetések miatt. A tartózkodás nem számított leadott szavazatnak. Ha számított volna, a kétharmad nem lett volna meg. A Fidesz sietve jelezte is, hogy emiatt nem fogadja el az eredményt.
Az Európai Parlament először hozott ilyen döntést egy EU-tagország ellen. Korábban Lengyelország ellen is indult eljárás a lisszaboni szerződés 7.cikkelye alapján, de azt az Európai Bizottság kezdeményezte.
Ami a magyar EP-képviselőket illeti, a fideszesek és az LMP politikusai borítékolhatóan nemmel szavaztak, az MSZP, a DK és a Párbeszéd viszont igent mondott a Sargentini-jelentésre.
Orbán Viktor és Judith Sargentini az EP-vitánA kétharmados többséget előrevettette, hogy Orbán Viktornak az arrogáns fellépésével és deklarált kompromisszumképtelenségével még a Fidesz európai pártcsaládjának, az Európai Néppártnak a politikusait is sikerült maga ellen fordítania a Sargentini-jelentésről szóló keddi strasbourgi vitában. Több kemény beszólást is kapott tőlük, az esti frakcióülésen pedig az EPP úgy döntött, inkább nem is ad ajánlást az EP-képviselőinek a döntéshez a szavazáson. Manfred weber frakcióvezető a a nyilvánosság előtt jelentette be, hogy ő megszavazza a Sargentini-jelentést.
Az EU-s alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárásA lisszaboni szerződés 7. cikkelyének szerinti eljárásban az Európai Tanács négyötödös többséggel, az Európai Parlamenttel együtt megállapíthatja, hogy Magyarország megsértette az EU alapértékeit. Az Orbán-kormányt meghallgatják, az Európai Tanács ajánlásokat fogalmazhat meg, ha pedig a viszonyt sehogyan sem lehet helyrehozni, a tagországok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslata nyomán az Európai Tanács egyhangúlag kimondhatja, hogy Magyarország kitartóan megsérti az EU alapvető értékeit. Ezután a Európai Tanács minősített többséggel dönthet szankciókról, köztük akár Magyarország szavazati jogának a felfüggesztéséről.
A szavazati jog elvesztése nem vonja maga után az EU-s támogatások leállítását, azt igen, hogy Magyarországnak úgy kell betartania a brüsszeli intézkedéseket, hogy közben nem vehet részt a róluk szóló döntésekben. Az Orbán-kormánynak ez még sokba kerülhet, főleg a 2020-2027 közötti EU-s költségvetésről szóló tárgyalásokon. Magyarország 2014 és 2020 között 23,6 milliárd euró támogatást kapott, amelyet az EU most 24 százalékkal csökkentene. A forrásmegvonás azt jelenti, hogy a következő költségvetési ciklusban igényelhető teljes keretből 17,9 milliárd lesz Magyarországé. Ráadásul az Európai Bizottság ennek a kifizetését is feltételhez kötné, a javaslat szerint ha az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése miatt egy tagországban veszélyben látják a források megfelelő elosztását, akkor felfüggeszthetik a kifizetést.
Magyarországot először hivatalosan az EU-tagországok külügyminisztereiből álló testület, az Általános Ügyek Tanácsa (GAC) veszi elő, amely meghallgatja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aztán ha négyötödös többséggel elfogadja a Sargentini-jelentést, az ügy az Európai Tanács elé kerül. A GAC - amely hagyományosan az Európai Tanács találkozóit készíti elő - havonta egyszer ülésezik, legközelebb szeptember 18-án, az EU-s állam- és kormányfők pedig legközelebb október 18-án ülnek össze.
A Sargentini-jelentés elkészítésére az Európai Parlament még tavaly májusban adott felhatalmazást. Ehhez elég volt feles többség.
