Még négy év mélyúszás

A költségvetés április 15-i ismertetése és vitája során a miniszter száját legtöbbször elhangzott hivatkozás az európai gazdasági krízis volt. A 2009-ben indult s egyre csak gyűrűző európai gazdasági válság hatásaitól sújtott svéd gazdaságnak az idén sikerülhet végre elrugaszkodni a mélyponttól. Vagyis, még legalább négy éves kemény evezés vár ránk, hogy a víz felszínére jussunk.



Az elkövetkező pénzügyi évben sem számíthatunk látványosan kitörő pontokra a svéd gazdaságban s egyelőre szó sem lehet arról, hogy a kormány csökkentse a nyugdíjak adóját. Mindössze három milliárd elköltendő koronáról rendelkezik Borg a további felfelé vezető haladáshoz nélkülözhetetlen területek finanszírozására. 2014-ben az infrastruktúra, a regionális fejlesztések mellett a munkapicorientált szakirányú és felsőfokú képzés felé irányítja a kormány a legtöbb pénzt – hiszen az Európának és Svédországnak is legnagyobb problémát jelentő munkanélküliség, az átalakult gazdasági struktúrához alkalmazkodás jegyében, kizárólag az azt elszenvedők át- illetve továbbképzésével csökkenthető.

Anders Borg tavaszi büdzséje

• 7000-7000 új hely megteremtését garantálja a munkapiacorientált szakmai felnőttképzésben 2013-ban és 2014-ben is, s ezidőszakban további 8000 szakmai képzési hely finanszírozására is ad pénzt


• mindkét évben 1400-1400 új egyetemi helyet garantál az általános mérnökképzésben


• a svéd államvasutnak (SJ) idén 700 millió jut hálózatfejlesztésre és karbantartásra


• Svédország EU-tagdíja tavaly magasabb lett, s ez évi 3,7 milliárdos pluszt jelent az országnak


• a világ fejlődő országai számára posztolt összeg (mely hagyományosan a svéd GDP 1%-a szokott lenni) csökken 709 millióval, mert erre a pénzre itthon van szükség, a megnövekedett bevándorlás 1 milliárdos költségvonzatának részbeni finanszírozása miatt


• a munkanélküliség aránya 2013-ban 8,3% (a tervezett 8,2% helyett), míg 2014-ben 8,4% (8,3% helyett), 2015-ben pedig 8,1% (a prognosztizált 7,4%-kal szemben)


• a svéd GDP 2013-ban várhatóan 1,2%-kal növekszik (a 2012. decemberben prognosztizált 1,1%-kal szemben), 2014-ben 2,2%-kal s 2015-ben 3,6%-kal (v.ö. a tavaly kalkulált 3,0% illetve 3,6%-kal)

Az SEB bank egyik elemzője úgy látja, Borg helyesen tette, hogy szemüveget cserélt, mielött megtervezte az ország költségvetését. Valószínü, jót tett látásmódjának és döntöképességének az is, hogy az uniós válság okán, sokoldalú s masszív szakmai kommunikációt volt kénytelen folytatni európai kollégáival az elmúlt évek során. Mindamellett, azt hiszem, Borg számai mögött van egy adag politikai-taktikai számítás is: az európai gazdasági környezet sötétebbre festésével megalapozottnak tünteti föl azt, hogy kisebb teret enged a reformintézkedéseknek – megkötve ezzel az ellenzék kezét azirányban, hogy költséges büdzsé posztok benyújtásával bombázzák a kormányt.

Az ellenzéki szociáldemokraták gazdasági szószólója pedig álságosnak nevezi Borg argumentálását a büdzsét illetően, mondván: a kormány jobban tenné, ha saját portája előtt söprögetne, s nem az unalomig ecsetelgetett elhúzódó európai krízis és munkanélküliség képét festené föl a borúlátó és szűkmarkú költségvetés számai mögé. Hiszen, alighanem a konzervatív-liberális kormány saját gazdaságpolitikájával van gond. (Emlékeztetőül: 2011-ben a The Finacial Times

Európa legjobb pénzügyérének kiáltotta ki Anders Borgot.)

Anders Borg szigorodó csomagjának bejelentése után három nappal

Stefan Ingves, a Svéd Nemzeti Bank elnöke állt döntésével a nyilvánosság elé: csatlakozva a büdzsétervezethez, a 2013-14-es évekre változatlanul, azaz 1%-on hagyta az irányadó kamatot, így támogatva a pénzügyminiszter által 2%-osra tervezett inflációs ráta tartását.

Forrás:

Agenda, a svéd köztelevízió politikai magazinja

Kapcsolodó korábbi cikkek:

Svédország is nyertes
Svédország, mint adóparadicsom?
Nagyon fut a svéd gazdaság
Borg bravúrja

Még több érdekes olvasnivaló a

SVÉDASZTALkínálatában.