Hamarosan eldől, ki fogja vezetni Európa legnagyobb gazdaságát

Rég volt ennyire bizonytalan a német szövetségi választás kimenetele mint ezen a vasárnapon. A választás előtt négy nappal a szavazók több mint egyharmada nem tudta még kire fog szavazni, ugyanakkor rekordszámú választó járult az urnákhoz vasárnap reggel.

A választás tétje, hogy ki fogja vezetni Európa legnagyobb gazdaságát. Angela Merkel pártjának, a CDU-nak volt elég ideje felkészülni az örök Mutti távozására, mégsem sikerült elég erős kancellárjelöltet (Armin Laschet) választaniuk, ez is egy lehetséges válasz arra a kérdésre, hogy miért van történelmi mélyponton a párt támogatottsága.

Emberek szavaznak a német szövetségi választásokon egy berlini szavazó helyiségben 2021. szeptember 26-án. Fotó: Abdulhamid Hosbas / Anadolu Agency via AFP

Miből választhatnak a németek

A 16 év után leköszönő Angela Merkel támogatta kancellárjelölt, Armin Laschet nem volt éppen a legideálisabb választás. Merkel a kampányidőszakban végig azt az üzenetet igyekezett átnyomni a választókon, hogy Németországnak stabilitásra, a fiataloknak pedig biztos jövőre van szüksége és minderre Armin Laschet a garancia. Viszont a felmérések alapján a választók nem így gondolják és a párt támogatottsága történelmi mélypontra zuhant, a szociáldemokraták minden nyilvános közvéleménykutatáson megelőzik őket. A támogatottságuk azután kezdett el drasztikusan csökkenni, hogy Laschet  Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökeként egy, a nyári árvizek sújtotta településen tartott sajtótájékoztató közepén látványosan nevetgélt kollégáival. 

A legesélyesebb kancellárjelölt, a jelenlegi nagykoalíciós kormány pénzügyminisztere és alkancellárja, Olaf Scholz. Az SPD politikusa eddigi munkájával már bizonyította alkalmasságát Németország gazdaságának irányítására és Merkel helyetteseként benne láthatják a szavazók a stabilitás és a sokak által áhított klímapolitika egyesülését. A felméréseken rendszerint 25 százalékra mérik a párt támogatottságát, így nagy eséllyel döntő szavuk lesz a következő kormány megalakításában.

A Zöldek még soha nem voltak ennyire közel a kormányra kerüléshez. Sokáig a második legerősebb párt voltak Németországban, az SPD a választás előtti pár hónapban előzte meg őket is és a CDU-t is. A Zöldek száranyalása akkor állt meg, amikor kancellárjelöltjükről, Annalena Baerbockról kiderült, hogy be nem jelentett többletjövedelme van, továbbá az általa írt könyv tele van plagizált szövegrészekkel.

A liberális értékeket képviselő FDP a Zöldekhez hasonlóan szívén viseli a klímaváltozás ügyét, ugyanakkor szabadpiaci álláspontjuk miatt nehezen tudnának a gazdaságot érintő kérdésekben dűlőre jutni velük. A párt nyolc éve nem tud bekerülni a német parlamentbe, a Bundestagba, most viszont 11 százalékon mérik őket, amivel akár még a következő kormánykoalícióba is bekerülhetnek. Kancellárjelöltjük, Christian Lindner, akinek több német elemző szerint esélye van miniszteri pozícióra, amennyiben a szocialisták és a zöldek győznek és szükségük van még egy koalícióspartnerre a kormányalakításhoz.

A szélsőbaloldali Linkét mindössze hat százalékon mérik, a CDU kétségbeesésében mégis velük akarja elijeszteni a választókat az SPD-re való szavazástól. A CDU állítása szerint az SPD a szélsőbalosokat is bevenné a kormánykoalícióba, ugyanakkor ennek nincs sok realitása, mivel az SPD centrista, szabadpiacpárti vezetése soha nem hajlott a szélsőbaloldali értékek felé.

A leginkább Kelet-Németországban népszerű szélsőjobboldali AfD támogatottságát 11 százalékra teszik a kutatások, így a Bundestagban jó eséllyel megmarad a helyük (Németországban is öt százalék a bejutási küszöb). A párt szélsőjobboldali nézetei miatt minden másik parlamentbe bekerülő párt elutasítja a velük való bárminemű együttműködést. A párt májusban jelentette be, hogy két politikusukat jelölik az országvezetésére, egyetlen kancellárjelölt helyett: a pártelnököt, Tino Chrupallat és a frakcióvezetőt, Alice Weidelt.

Választási kampányplakátokon (balról) Christian Lindner, a Szabad Demokrata Párt (FDP) vezetője és a szeptember 26-i szövetségi választások három kancellárjelöltje, Annalena Baerbock, a német Zöldek (Zöldek) társelnöke, Olaf Scholz német pénzügyminiszter, a szociáldemokrata SPD alkancellárja és Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője látható Berlinben 2021. szeptember 25-én. A Laschetet ábrázoló plakátot megrongálták olyan módon, hogy az „Elszántan Németországért” felirat helyett „Lőttek Németországnak” felirat látható. Fotó: John Macdougall / AFP

Lehetséges koalíciók – közlekedési lámpa vagy Jamaica

A német kormány megalakításához a legtöbb szavazatot kapó pártnak olyan párttal vagy pártokkal kell összeállnia, akikkel együtt ötven százalékos támogatottságuk van a leadott szavazatok szerint. A Spiegel összeállította, hogy a mérések szerint milyen koalíciók jöhetnek létre. A pártok színei szerint nevet is adtak a lehetséges koalícióknak.

• Közlekedési lámpa: piros, zöld, sárga, tehát SPD, Zöldek és FDP.
• Jamaica: CDU-CSU, Zöldek és FDP.
• Kenya: SPD, CDU-CSU és Zöldek.
• Németország: SPD, CDU-CSU és FDP.
• Nagykoalíció: SPD és CDU-CSU.
• Piros-Zöld: SPD és Zöldek.
• Piros-Piros-Zöld: SPD, Linke és Zöldek.
• Fekete és Zöld: CDU-CSU és Zöldek.

Még ha vasárnap este lesz is egyértelmű győztese a választásnak, még jó ideig nem lesz világos milyen kormány fog felállni. Kevés esély látszik arra, hogy a jelenleg kormányzó CDU és SPD újra megkösse a nagykoalíciót.

A kutatások szerint a választók többsége a közlekedési lámpát, azaz egy SPD-ből, Zöldekből és az FDP-ből álló koalíciót óhajtják és azt tartják a legesélyesebbnek is. A CDU viszont lehet, hogy behozza a közvéleménykutatásokon való lemaradását és Merkel szavait megfogadva megválasztják Lashetet, ami nagy valószínűséggel egy Jamaica-koalícióhoz vezetne, azaz a CDU-CSU, Zöldek és a liberálisok koalíciójához.

A fentiek alapján biztosat senki nem állíthat, de a Zöldek és az FDP jó eséllyel benne lesz a következő kormánykoalícióban, ami példátlan lehetőséget rejt magában Németország és Európa klímapolitikájának szempontjából.

(Kiemelt kép: A közelgő németországi parlamenti választások csúcsjelöltjei (balról) Olaf Scholz, a szociáldemokraták SPD, Annalena Baerbock, a német Zöldek és Armin Laschet, a konzervatív CDU-CSU pártszövetség képviselője pózolnak a szeptember 26-ra tervezett németországi parlamenti választások előtt a Triell televíziós vita előtt 2021. szeptember 19-én Berlinben. Fotó: Tobias Schwarz / AFP)