New York Times: A lengyel kormány kész feláldozni a nők biztonságát azért, hogy saját nézeteit érvényesítse
Az AP amerikai hírügynökségnek a New York Times által átvett, varsói keltezésű beszámolója szerint
a lengyeleket erősen megosztja jobboldali kormányuk döntése, hogy kilépnek a közös háztartáson belüli erőszak visszaszorítását célzó isztambuli egyezményből,
arra hivatkozva, hogy annak tartalma gender „ideológiát” hirdet, valamint összeköti a vallással az ilyen jellegű erőszakot. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter ugyanis bejelentette, hogy felkéri a családügyi minisztert, kezdje meg az előkészületeket Lengyelország kilépésére.
Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszterAz egyezményt a jogállamiság, demokrácia és emberi jogok előmozdítására hivatott, strasbourgi székhelyű Európa Tanács kezdeményezésére kötötték. Ziobro, aki a Jog és Igazságosság elnevezésű párt jóval kisebb kormánykoalíciós partnerének számító politikai csoportosuláshoz tartozik, arról beszélt a Maryja Katolikus Rádióban: valóban védeni kell a nőket, a gyermekeket és a családot az erőszak ellen, de nem szabad elfogadni, amikor alattomos módon demoralizáló előírásokat kapcsolnak egyébként helyes jelszavakhoz. Az egyezmény a miniszter szerint olyan ideológiai jellegű kitételeket tartalmaz, amelyekkel az igazságügyi tárca nem ért egyet. Maga a lengyel jog nagyobb mértékben oltalmazza a nőket és a gyerekeket az erőszakkal szemben, mint az egyezmény – állította.
A miniszternek az alattomos, demoralizáló előírásokról szóló szavait helyettese, Michal Wojcik azzal egészítette ki, és úgy interpretálta, hogy a varsói kormány a nemek társadalmi konstrukcióként való felfogását veti el.
„Nincs harmadik nem, csak férfi és nő van” – mondta,
úgy állítva be a dolgot, mintha a genderszemlélet általános jelleggel valamilyen harmadik nem létezésének a tételén alapulna.
Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára – olvasható az AP tudósításában – riasztónak nevezte a lengyel kilépési szándékot, és építő szellemű párbeszédet sürgetett a félreértések tisztázására. A kilépés Pejcinovic Buric szerint nagyon sajnálatos fejlemény lenne, és súlyosan visszavetné a nők erőszak elleni európai védelmét.
Az AP szerint a közösségi médiában olyan felháborodott vélemények voltak olvashatók, hogy a kormány kész feláldozni a nők biztonságát saját, római katolikus hagyományokon alapuló nézeteinek érvényesítése érdekében.
Varsó liberális polgármestere, Rafal Trzaskowski, aki nemrég Andrzej Duda kormánypárti államfővel vívott – nem túl nagy arányban elvesztett – csatát az elnökválasztáson, botrányosnak nevezte az isztambuli egyezményből való kilépés tervét. Azt hangoztatta, hogy minden politikai erőnek együtt kellene működnie a közös háztartáson belüli erőszak ellen.
Rafal Trzaskowski varsói főpolgármesterA már korábban ismertté vált kilépési tervek hírére ezrek tüntettek a múlt héten Lengyelországban – emlékeztet az AP.
Az isztambuli egyezményt Lengyelország előző, liberális kormánya 2015-ben – nem sokkal a mostani, ókonzervatív kormány hivatalba lépése előtt – ratifikálta, vagyis a parlamentben megerősítette.
Az egyezmény abból indul ki, hogy a nőket pusztán női mivoltuk okán is érik erőszakos támadások. Kimondja, hogy a férfiak és a nők egyenjogúak, és hogy az állami hatóságok kötelessége lépéseket tenni a nők elleni erőszak megakadályozása, az áldozatok védelme és az elkövetők büntetőjogi üldözése érdekében. Az egyezmény azon pontja, amelyik a leginkább csípi a lengyel kormány szemét, arról szól, hogy a kultúra, a szokás, a vallás, a hagyomány, illetve az úgynevezett „becsület” sem szolgálhat indokul az ilyen jellegű erőszakra.
Az AP tudósítása kitér arra, hogy
a 2014-ben életbe lépett egyezményt az Európai Unió mellett 45 európai állam írta alá, de tíz ország – valamint az EU – még mindig nem ratifikálta.
A tudósítás ezen tíz állam közül néven nevezi Nagy-Britanniát, Magyarországot és a Cseh Köztársaságot. Szlovákiát ugyan a hírügynökség nem említi, de miután a pozsonyi parlament idén februárban elutasította az isztambuli egyezményt, a lengyel kilépés esetén e tekintetben teljesnek lesz mondható a visegrádi négyek különállása az európai emberi jogi főáramlattól.
A lapszemle végén néhány mondatban megemlítem, hogy a bécsi Kurier beszámol arról: egy orvosi szaklap, a JAMA Cardiology egyik cikke szerint a koronavírus a szív működését is negatívan befolyásolhatja. Erre a megállapításra a frankfurti egyetem kutatói jutottak. Száz koronavírusos beteg szívéről készítettek mágnesesrezonancia-felvételeket, és közülük 78 esetében gyulladásos elváltozásokat találtak a szívizmon vagy a szívburkon – annak ellenére, hogy a szóban forgó beteg COVID-fertőzésének a lefolyása viszonylag enyhe, maga a páciens szervezete pedig egyébként egészséges volt, sőt, egyes esetekben kifejezetten sportos életmódról tanúskodott. Azt még nem tudják, mennyire tartósak ezek az elváltozások, ezért úgy döntöttek, hogy utókövetést alkalmaznak ezen érintettek esetében. A kutatók a Kurier szerint úgy vélik, legalább néhány páciensnél kisebb szívkárosodások maradandónak bizonyulhatnak. Erre utalhat az is, hogy
a száz beteg közül 71 esetében megnövekedett a szívizom-károsodásra utaló, troponin nevű anyag jelenléte.
