Lapszemlénk a világból – Bloomberg: Orbán azért úszhatja meg, mert az EU nem értette meg, hogy kivel áll szemben

Orbán hatalommegragadása rávilágít az Unió gyöngeségére: Európát riadóztatja ugyan a magyar totalitárius fordulat, de csak keveset tud tenni annak megállítása érdekében – írja a Bloomberg amerikai hírügynökség. A helyzetelemzés szerint a koronavírus-járvány ugyan lerántja a leplet arról is, hogy az EU-nak nem erőssége a közös, egységes válasz megtalálása válsághelyzetben, ez a járvány azonban egyszer el fog múlni, míg az, hogy Orbán fütyülhet Nyugat-Európára, olyan gyöngeségre mutat rá, amely hosszan tartó kockázatot jelent a hidegháború utáni integrációs projekt számára.

Ez a politikai betegeskedés széles körben terjed, és Magyarország energiával tölti fel a nacionalistákat Lengyelországban, Olaszországban, illetve másutt.  

Orbán jól kiválasztotta a pillanatot – vélekedik a Bloomberg. Az EU éppen most lábadozik a britek január 31-ikei távozásából, és brüsszeli diplomaták szerint nincs szüksége még egy nagy konfliktusra. Sehová sem vezet az olyan töprengés, hogy felfüggeszthetnék Magyarország szavazati jogát, vagy hogy visszatarthatnák az uniós támogatást. Orbán számára biztosítékot jelent a lengyel nacionalista kormányzat, amelynek szintén megvan a maga külön játszmája az európai intézményekkel az igazságszolgáltatás fölötti politikai hatalomátvétel miatt. Varsó és Budapest kölcsönös védelmet nyújt egymásnak a vétó eszközével. 

Az amerikai hírügynökség - név említése nélkül - olyan berlini illetékesre hivatkozik, aki jól ismeri Angela Merkel gondolkodásmódját, és aki szerint „a kontinens rettenthetetlen tűzoltójának” a prioritási listáján Magyarország egyszerűen nincs az élmezőnyben a járvány miatt. Az EU-tagállamok a komolyabb következményekkel járó terjedés ellen viaskodnak, és azon vitatkoznak egymással, hogyan kellene kifizetni azokat a károkat, amiket a vírus például Itáliában okozott. 

Megszólaltatja a Bloomberg Mujtaba Rahmant, az Eurasia elnevezésű politikai kockázatelemző műhely regionális igazgatóját – az Európai Bizottság, illetve a brit pénzügyminisztérium korábbi tisztségviselőjét -,

aki szerint Orbán azért teszi azt, amit tesz, mert látja, hogy megúszhatja, az EU ugyanis nem értette meg teljes mértékben, hogy kivel áll szemben, ezért nem mozgósította ellene a rendelkezésére álló összes eszközét.

Orbán meghatározó pillanata 2015-ben jött el, amikor szembe fordult Merkellel, aki uniós szinten kívánta üdvözölni a Szíriából érkező menekülteket. A magyar kormányfő Európa határőreként mutatkozott be. 

A Bloomberg szerint annak ellenére, hogy Orbán a kommunizmus óta nem látott mértékű állami ellenőrzést valósított meg, a friss közvélemény-kutatások továbbra is azt mutatták, hogy a magyarok többsége elégedett a demokrácia fokával. És akkor lecsapott a koronavírus. „Orbán következetesen kegyetlen abban, hogy kihasználja a további hatalomcentralizáció lehetőségét, és most a COVID-19-et használja ürügyként” – idézi a Bloomberg Mujtaba Rahmant.

A londoni Financial Times a magyar miniszterelnök és Európa viszonyának kérdésköréből az Európai Néppárthoz, a Fidesz pártcsaládjához való viszonyt vizsgálja meg közelebbről. Mint írja, Donald Tusk, a pártcsalád elnöke – volt lengyel miniszterelnök - úgy nyilatkozott a lapnak, hogy félő, a világjárvány fel fogja gyorsítani a veszélyes antidemokratikus tendenciákat, és hogy erre Budapest csak az egyik példa. Tusk ezért mihamarabb össze kívánja hívni a Fidesz ügyében az Európai Néppárt politikai közgyűlését, és erre felszólítást is kapott elegendő számú tagpárttól. Menetrend szerint a következő ülés június 11-12-ikén lenne, de ha a járvány miatti lezárás még akkor is érvényben lesz, abban az esetben szeptemberre, illetve decemberre halasztják. Tusknak azonban jogában áll rendkívüli közgyűlést összehívni, azzal, hogy ezt legalább két héttel az általa javasolt időpont előtt kell megtennie. 

A Financial Times azon kérdésére, hogy a Fidesz kizárása felé mozdul-e el a hangulat a Néppárton belül, Donald Tusk kitérő választ adott – „majd meglátjuk”, mondta -, de azt hozzátette, hogy „a probléma egyre szembeötlőbb”.

A mücheni Süddeutsche Zeitung összeállítást közöl arról, miként hat a járvány okozta válsághelyzet egyes európai országok médiavilágára. Magyarországgal kapcsolatban a cikk kitér arra, hogy immár akár öt év börtönnel is lehet sújtani azt, aki álhíreket terjeszt, illetve pánikot kelt a koronavírussal kapcsolatban. Azt pedig, hogy mi a valódi és mi az álhír, jelentős mértékben a kormányzat és az ellenőrzése alatt álló média határozza meg. Ezt a kormányzati ellenőrzés alatt álló médiát egyetlen alapítvány ernyője alá vonták – ismerteti a helyzetet a Süddeutsche Zeitung.