Lapszemlénk a világból – The Economist: Nagy-Britannia egymaga hajózik tovább, szüksége van iránymutató sarkcsillagra
Mi más lenne a mai sajtószemle témája, mint a Brexit, az Egyesült Királyság távozása az Európai Unióból, ami ma éjfélkor – londoni idő szerint 23 órakor – bekövetkezik? A BBC-től a Guardianig a teljes angol média ismerteti, hogy mit fog mondani egy órával a nagy esemény előtt a brit miniszterelnök. Ne várjunk bombameglepetést: Boris Johnson a legfontosabb frázisok előzetes kiszivárogtatása szerint „új korszak hajnaláról” fog beszélni, amely azonban „nem a vége, hanem a kezdete” valaminek. A Telegraph kitér arra, hogy a kormányfő 31 millió embert érintő adócsökkentéssel is megünnepli és megünnepelteti a Brexitet.
A The Economist oldalán olvasható kommentár szerint
most, hogy Nagy-Britannia egymaga hajózik tovább, a miniszterelnöknek szüksége van valamilyen iránymutató sarkcsillagra. Az egyik ilyen lehet a liberalizmus
– ajánlja a tekintélyes brit hetilap.
A cikk szerint egyelőre ugyan sok minden nem történik a kilépéssel – az emberek, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása zavartalan marad, mert a kereskedelemmel és a migrációval kapcsolatos alku megkötésére ez év végéig adtak maguknak haladékot a döntéshozók -, ám a Brexit bekövetkezte mégis óriási jelentőséggel bír. Nagy-Britannia kilép abból az intézményi keretből, amely az európai egységes piacot kormányozza, és ez óhatatlanul súrlódásokhoz vezet majd a kereskedelmi kapcsolatokban. Most – írja az Economist – Boris Johnson olyan kormányt vezet, amely egy emberöltő óta a legnagyobb hatalommal bír, sok függ tehát irányválasztásától.
A párizsi Le Monde szerint 150 ezer brit döntött úgy, hogy felveszi a francia állampolgárságot, mert európai uniós polgár akar maradni.
Az AP amerikai hírügynökség interjút készített Valéry Giscard d’Estaing volt francia köztársasági elnökkel, aki közéleti pályafutása során energiája nagy részét az európai egység erősítésére igyekezett fordítani. A most 93 esztendős politikus sajnálkozik a Brexit miatt, de – mi mást tehetne - rezignáltan tudomásul veszi az angolok kilépését.
A német Frankfurter Rundschau szerint a Brexit történelmi jelentőségű kudarc az Európai Unió számára: nem csupán sokakat érint, hanem gyengíti az EU magvát, mert most már nem mindenkire érvényes az, hogy „csak együtt vagyunk erősek”. Ezt néhány évvel ezelőtt még senki sem gondolta volna, hogy bekövetkezhet. Az unióban sok minden meg fog változni, és jobb nem lesz – vélekedik borúlátóan a baloldali beállítottságú frankfurti lap.
Több vidéki német lap Brexittel kapcsolatos kommentárjában egyébként találhatók magyar vonatkozású utalások. Így például a Freiburgban megjelenő Badische Zeitung a következőket írja: amikor a politikusok azt hangoztatják, hogy a Brexit esélyt jelent, mert a megmaradó EU-tagok most már látják, mire megy ki a játék, akkor valójában csak félelmükben fütyülnek az erdőben.
Azt, hogy az EU valóban megértett bármit is, majd csak akkor fogjuk látni, amikor például Németország néhány milliárd euróval többet utal át Brüsszelbe, amikor Franciaország lemond a gazdák szubvencionálásáról, Magyarország pedig késznek mutatkozik a demokrácia megvédésére és menekültek átvételére.
Az erfurti Thüringer Allgemeine szerint bizonyos tanulságokat le kell vonni a Brexitből, de nem csak abból, hanem a lengyelországi és magyarországi fejleményekből is. Az első tanulság: semmi nem magától értetődő, a béke sem, a szabadság sem, és egyáltalán nem magától értetődő Európa egysége. Visszatért a nacionalizmus, a társadalmak pedig megosztottak aszerint, hogy kik a vélt vagy valódi nyertesei, illetve vesztesei a globalizációnak.
Második tanulság: az EU-nak, több demokrácia és kevesebb bürokrácia mellett, okos válaszokat kell adnia a létkérdésekre. Tekintettel kell lenni végre-valahára a szubszidiaritás elvére, miszerint a dolgokat azon a szinten kell megoldani, ahol azok a legjobban oldhatók meg. És a harmadik tanulság: nem az új víziókat kell mindennél előbbre sorolni, legyenek azok bármennyire is szépen hangzóak. Mindenekelőtt a már elért eredményeket kell megőrizni, egy radikálisan változó világban. Ebben osztoznak egymással a konzervatívok és a progresszívek, és ebben térnek el a nyílt, európai társadalom ellenségeitől.
Az Aachener Nachrichten úgy fogalmaz, hogy a britek távozása az EU-ból súlyos csapás az európai gondolatra. Arra azonban nincs ok, hogy a „majd még meglátjátok” kárörömével forduljunk London felé. Ehelyett az EU-nak komolyan kell vennie ezt az elevenébe talált ütést, és emlékeztetnie kell önmagát arra, hogy más tagállamokkal, mint például Lengyelországgal vagy Magyarországgal szintén régóta fennállnak nézeteltérések. A béke, a biztonság és a jólét szolidaritást, mások szempontjainak figyelembe vételét, kompromisszumot, közös értékeket igényel. Olyan német-francia motorra van szükség, amely kihagyásmentesen működik – írja az Aaachener Nachrichten.
