Közös nyilatkozatot írtak a németek és a franciák, előveszik az Orbán-kormányt az EU külügyminiszterei

2019. április 10., 10:25

Szerző:

Az EU-tagországok külügyminisztereiből és EU-ügyi tárcavezetőiből álló testület, az Általános Ügyek Tanácsa (GAC) keddi ülésén – írja a Népszava – téma volt a magyar jogállamiság helyzete, a német és a francia küldöttség pedig letett az asztalra egy közös nyilatkozatot, amely kezdeményezi, hogy a május 23-26-i EP-választások után az Orbán-kormányt meghallgassák az Európai Tanácsban. Április 4-én öt nemzetközi jogvédő szervezet írt nyílt levelet a GAC-nak, azt fájlalva, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása óta gyakorlatilag semmi nem történt, az Orbán-kormányt nem kezdték el felelősségre vonni a lisszaboni szerződés 7. cikkelye alapján, a német francia nyilatkozatban pedig ez szerepel:

  • A közös értékek tiszteletben tartása nem jelentheti vita tárgyát, ezért az Orbán-kormánynak fel kell hagynia az európai Bizottság tagjai ellen indított lejárató kampánnyal
  • Hét hónappal az Európai Parlament állásfoglalása (a Sargentini-jlentés szeptemberi elfogadása – a szerk.) után készen állnak rá, hogy konstruktív párbeszédet folytassanak Magyarországgal.
Michael Roth német Európa-ügyi államminiszter. Aggódnak, párbeszédet akarnak
Fotó: Michael Roth honlapja
  • Ami a demokrácia helyzetét illeti Magyarországon, a Sargentini-jelentés több aggasztó jelenségre hívja fel a figyelmet. Ilyen 

1) az alkotmányos és a választási rendszer működése,

2) az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai,

3) a korrupció és az összeférhetetlenség,

4) a magánélet védelme és az adatvédelem,

5) a véleménynyilvánítás szabadsága;

6) a tudományos élet szabadsága,

7) a vallásszabadság,

8) az egyesülési szabadság,

9) az egyenlő bánásmódhoz való jog,

10) a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai,

11) a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem,

12) a migránsok, menedékkérők és a menekültek alapvető jogai

13) és a gazdasági és szociális jogok.

  • Rengeteg aggályt vet fel, hogy nem kormányzati szervezetek és egyetemek kénytelenek elhagyni az országot az  Orbán-kormány intézkedései miatt, Miközben a CEU még Budapesten működik, kénytelen volt néhány programját elköltöztetni Magyarországról a felsőoktatási törvény 2017-ben elfogadott módosítása miatt. A németek és a franciák szerint ez jogos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy tiszteletben tartják-e Magyarországon a tudományos és oktatás szabadságot az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelően.
  • Bár a magyar média élénk és változatos volt, most azonban egyre egysíkúbbnak tűnik. A független újságírók egyre nehezebben tudnak érvényesülni.
  • Mindemiatt a németek és a franciák azt akarják, hogy az Európai Ügyek Tanácsa meghallgassa az Orbán-kormányt,

de csak júniusban, az EP-választások után.

A GAC – amely  hagyományosan az Európai Tanács találkozóit készíti elő – nemcsak Magyarországot, hanem Lengyelországot is meg akarja hallgatni, Lengyelország ugyanis az EU másik olyan tagországa, amely ellen elindították a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást, mégpedig az igazságszolgáltatás függetlenségének a felszámolása miatt.