Közös nyilatkozatot írtak a németek és a franciák, előveszik az Orbán-kormányt az EU külügyminiszterei
Az EU-tagországok külügyminisztereiből és EU-ügyi tárcavezetőiből álló testület, az Általános Ügyek Tanácsa (GAC) keddi ülésén – írja a Népszava – téma volt a magyar jogállamiság helyzete, a német és a francia küldöttség pedig letett az asztalra egy közös nyilatkozatot, amely kezdeményezi, hogy a május 23-26-i EP-választások után az Orbán-kormányt meghallgassák az Európai Tanácsban. Április 4-én öt nemzetközi jogvédő szervezet írt nyílt levelet a GAC-nak, azt fájlalva, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása óta gyakorlatilag semmi nem történt, az Orbán-kormányt nem kezdték el felelősségre vonni a lisszaboni szerződés 7. cikkelye alapján, a német francia nyilatkozatban pedig ez szerepel:
- A közös értékek tiszteletben tartása nem jelentheti vita tárgyát, ezért az Orbán-kormánynak fel kell hagynia az európai Bizottság tagjai ellen indított lejárató kampánnyal
- Hét hónappal az Európai Parlament állásfoglalása (a Sargentini-jlentés szeptemberi elfogadása – a szerk.) után készen állnak rá, hogy konstruktív párbeszédet folytassanak Magyarországgal.
Michael Roth német Európa-ügyi államminiszter. Aggódnak, párbeszédet akarnak- Ami a demokrácia helyzetét illeti Magyarországon, a Sargentini-jelentés több aggasztó jelenségre hívja fel a figyelmet. Ilyen
1) az alkotmányos és a választási rendszer működése,
2) az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai,
3) a korrupció és az összeférhetetlenség,
4) a magánélet védelme és az adatvédelem,
5) a véleménynyilvánítás szabadsága;
6) a tudományos élet szabadsága,
7) a vallásszabadság,
8) az egyesülési szabadság,
9) az egyenlő bánásmódhoz való jog,
10) a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai,
11) a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem,
12) a migránsok, menedékkérők és a menekültek alapvető jogai
13) és a gazdasági és szociális jogok.
- Rengeteg aggályt vet fel, hogy nem kormányzati szervezetek és egyetemek kénytelenek elhagyni az országot az Orbán-kormány intézkedései miatt, Miközben a CEU még Budapesten működik, kénytelen volt néhány programját elköltöztetni Magyarországról a felsőoktatási törvény 2017-ben elfogadott módosítása miatt. A németek és a franciák szerint ez jogos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy tiszteletben tartják-e Magyarországon a tudományos és oktatás szabadságot az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelően.
- Bár a magyar média élénk és változatos volt, most azonban egyre egysíkúbbnak tűnik. A független újságírók egyre nehezebben tudnak érvényesülni.
- Mindemiatt a németek és a franciák azt akarják, hogy az Európai Ügyek Tanácsa meghallgassa az Orbán-kormányt,
de csak júniusban, az EP-választások után.
A GAC – amely hagyományosan az Európai Tanács találkozóit készíti elő – nemcsak Magyarországot, hanem Lengyelországot is meg akarja hallgatni, Lengyelország ugyanis az EU másik olyan tagországa, amely ellen elindították a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást, mégpedig az igazságszolgáltatás függetlenségének a felszámolása miatt.
