Klaus Kinski tényleg őrült volt?
Múlt héten német bulvárlapok nyilvánosságra hozták a neves színész, Klaus Kinski titkos orvosi aktáit. Özvegye személyiségi jogok megsértésével vádolja Berlin önkormányzatát és azt az elmeklinikát, ahol a színészt kezelték - írja a Spiegel Online.
Klaus Kinskit szenvedélyes, már-már az őrülettel határos alakításairól ismerte a közönség. Számtalan filmjében, mint például a Fitzcarraldo, vagy az Aguirre: Isten haragja olyan figurákat személyesített meg, akik a téboly peremére sodródtak. Werner Herzog 1999-es dokumentumfilmje a színésszel való kapcsolatáról (A legjobb barátom címen) felfedi, milyen nehéz volt elviselni Kinski extravagáns és túlzó személyiségét. Kinski özvegye most mégis pereskedni kíván a berlini országos levéltárral, amiért azok a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tették azokat az aktákat, melyek bizonyítják, hogy a temperamentumos sztár valóban mentális betegségben szenvedhetett - írja a német lap internetes kiadása.
Minhaoi Loanic, Kinski harmadik felesége azzal vádolja a levéltárat, hogy megnyitották a színész orvosi kartotékját, abból az időszakból, amikor a színészt 1950-ben a Karl Bonfoeffer Idegszanatóriumban kezelték. Ezek a följegyzések is szerepeltek azon dokumentumok között, melyeket a Vivantes (a klinikát működtető cég) múlt héten nyújtott át a városi levéltárnak. A nagy példányszámú Bild című napilap részleteket is közölt Kinski aktájából.
A Spiegel cikike szerint a Berlini Levéltár birtokolja most a klinika összes, 1880 és 1960 közötti időszakból származó dokumentumát, 90 000 kartotékot. A paciensek aktáit múlt héten hozták nyilvánosságra kutatók széleskörű érdeklődése mellett, hiszen többségük a Harmadik Birodalom időszakára datálható. Az e korból származó akták között olyan is akad, mely a náci uralom áldozataihoz köthető. Ugyanakkor szerepel az anyagok között egy akta, bizonyos Klaus Nakschinski nevén (ez volt Kinski polgári neve), aki még 1950-ben, 26 éves korában töltött három napot a szanatórium falai között.
Loanic ügyvédje, Ferdinand von Schirach a sajtónak elmondta, hogy megbízója rendkívül dühös volt a kórházi papírok nyilvánosságra hozatala miatt, hiszen nem kérdezték meg, és nem is értesítették a döntésről. Schirach elmondta, hogy az akták olyan információkat tartalmaznak, melyeket az egykorvolt paciens, Kinski bizalmasan vallott meg orvosainak, pszichológusainak, ezért ezek az információk az orvosi titoktartás kötelezettsége alá kellene hogy essenek. Egy vasárnap közlemény szerint a jogász a levéltárat és a Vivantest is vádolja, amiért megsértették Berlin adatvédelmi törvényeit. A közleményben az áll, hogy „Klaus Kinski élete magánjellegű epizódjainak nyilvánosságra hozatala helyreállíthatatlan károkat okozott”.
A vietnámi származású Minhaoi Loanic Lagunatasban, Észak-Kaliforniában él, ahol Kinski 1991-ben, 65 éves korában elhunyt. Idén meglátogatta a Berlini Filmfesztivált, hogy megtekintse a „Jesus Christ Savior” című dokumentumfilmet, mely Kinski legendás, 1971-es fellépéséről készült.
