Kifeszül fölénk a rakétapajzs
A NATO 2018-ra teljesen kiépíti az európai rakétavédelem kapacitását és továbbra is arra törekszik, hogy csökkentse függését a nukleáris fegyverektől - jelentette ki Ivo Daalder, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a szövetség liszaboni csúcsa után. A találkozón eldöntötték: kiépül a rakétapajzs Európa fölé. A felszíni megfigyelést pilóta nélküli drónok végzik felettünk a jövőben.
A NATO a 2010-es lisszaboni csúcson elhatározottak szellemében, a 21. század kihívásainak megfelelően új életre kelti a szövetséget - mondta Daalder. A szövetség ki fogja dolgozni a NATO-erők 2020 elnevezésű koncepcióját, amely azt vázolja majd, hogy milyen irányban kell fejleszteni a szövetség kapacitásait, hogy szembe tudjon nézni a nyolc év múlva várható feladatokkal is.
A szövetség elrettentési és védelmi keretek felülvizsgálatával kapcsolatban döntöttek arról, hogy a NATO-nak milyen konvencionális, nukleáris és rakétavédelmi erőkkel kell rendelkeznie a képességek fejlesztése tekintetében. Daalder szerint a szövetségnek fel kell készülnie az Európába telepített, nem stratégiai nukleáris erő "átgondolt és kölcsönös" csökkentésére.
Lesz rakétavédelem Európában
A NATO-országok vezetői egyetértettek abban, hogy létre kell hozni a NATO "átmeneti rakétavédelmi kapacitását", ami kezdeti szakaszban korlátozott lesz ugyan, de idővel ki fog terjedni.
A rakétavédelem parancsnokául James Stavridis tengernagyot, az európai szövetséges erők parancsnokát nevezték ki. Az amerikai nagykövettől függetlenül a csúcson olyan értelmű tájékoztatás hangzott el, hogy a rakétapajzsról szóló döntés értelmében a ramsteini parancsnokság alá rendeltek egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, s ide került az SM-3-as elfogó rakétákkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó, Aegis osztályú amerikai fregattok és Lengyelországba és Romániába telepített elfogó vadászgépek irányítása is.
Ivo Daalder kijelentette, hogy az "átmeneti képesség" 2011 vége óta rendelkezésre állt, de vasárnapig még csak az Egyesült Államok számára, s az csak most vált hozzáférhetővé a szövetség számára is.
A szövetségesek beleegyezésüket adták ahhoz, hogy 1 milliárd dollárt költsenek a rakétavédelem vezetési, irányítási és kommunikációs rendszerének kiépítésére. A rakétapajzs kezdeti operációs képességét 2015-re, a teljes kapacitását pedig 2018-ra éri majd el.
Felszíni ellenőrzés drónokkal
A NATO megállapodott a szövetségi felszínellenőrzési rendszer létrehozásában, amelyek öt olyan Global Hawk drónból áll majd, amilyeneket az amerikaiak Líbiában alkalmaztak. A tagállamok egyetértek a közös balti légi ellenőrzés biztosításában, hogy az érintett államok más irányú kapacitásaikat tudják fejleszteni.
Az első drón leszáll Németországban:
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár kezdeményezésére a tagállamok a nehéz gazdasági körülmények közepette, a költséghatékonyság érdekében támogatják a specializálódás elmélyítését és a többoldalú együttműködést.
A NATO Chicagóban megerősítette, hogy mindaddig nukleáris szövetség marad, ameddig ilyen fegyverek léteznek, és ameddig ezek a szövetség szempontjából biztonságosak és hatékonyak maradnak, de továbbra is cél az ezektől való függőség csökkentése. Az amerikai NATO-nagykövet megerősítette, hogy a szövetség sohasem vet be atomfegyvert olyan, nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok ellen, amelyek betartják az atomsorompó-egyezményt.
Franciaországgal kapcsolatban az amerikai NATO-nagykövet kijelentette, hogy a harcoló csapatok idei kivonása ellenére is maradnak francia kiképző egységek Afganisztánban, és ilyen értelemben Párizs is teljesíti a szövetség "együtt be, együtt ki" elvét - írta az MTI.
