Kelemen Hunor: Nincs alternatívája a jelenlegi kormánykoalíciónak

Kelemen Hunor szerint nincs alternatívája Romániában a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR–PLUS szövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta jelenlegi kormánykoalíciónak, az RMDSZ elnöke ezért kifejezte reményét, hogy a két román pártban esedékes tisztújítás után az USR–PLUS visszatér a koalícióba.

A bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus kedden az RMDSZ Tíz perc Bukarest című kormányzati videotájékoztatójában fejtette ki álláspontját a bukaresti politikai válságról. Megállapította: Romániában példátlan, hogy „egy magát progresszívnek, liberálisnak nevező párt (USR–PLUS) összefogjon egy neolegionárius, szélsőjobboldali, idegengyűlölő, magyargyűlölő párttal (a Románok Egyesüléséért Szövetséggel – AUR)”, és bizalmatlansági indítványt terjesszen be saját kormánya ellen. Kelemen Hunor szerint az USR–AUR együttműködés óriási károkat okoz az egész társadalomnak.

„Még mindig van innen visszaút, bízom benne, hogy a következő hetek jobb belátásra fogják bírni a kollégákat” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Elismerte, a továbblépést nehezíti, hogy mind a PNL, mind az USR–PLUS tisztújításra készül, ezért a koalíciós együttműködés helyreállítása szerinte csak október 2-a (az USR–PLUS kongresszusa) után lehetséges. A kisebbségi kormányzás lehetőségére utalva leszögezte: az országnak ehelyett inkább az lenne az érdeke, hogy egy „tiszta, világos többség” legyen a parlamentben.

Kelemen Hunor felidézte: a koalíciós válságot az 50 milliárd lejes (3500 milliárd forint) keretösszegű Anghel Salingny országos beruházási program múlt heti kormányzati elfogadása robbantotta ki, ez vezetett az USR–PLUS minisztereinek lemondásához, a bizalmatlansági indítvány beterjesztéséhez. A szövetség elnöke szerint azonban az RMDSZ helyesen járt el, amikor kezdeményezte és elfogadtatta az USR–PLUS által ellenzett és „a polgármesterek megvesztegetésének” nevezett, hat évre szóló tervet, hiszen ezzel azokat a közösségeket akarják felzárkóztatni, amelyek mindeddig nem tudtak európai alapokból vagy költségvetési forrásokból korszerű ivóvíz- és csatornahálózatot kiépíteni, útjavításokat végezni.

„Tudtuk, hogy vannak világnézetbeli különbségek közöttünk, tudtuk, hogy másképpen szemlélünk kérdéseket, tudtuk, hogy számukra (az USR–PLUS számára) a vidék nem annyira fontos, de azt nem gondoltuk, hogy egy ilyen program miatt szakításra kerül sor” – mondta Kelemen Hunor, hozzátéve: szerinte az Anghel Saligny program csak ürügy volt az USR–PLUS-nak, hogy szakítson a koalícióval. 

Az RMDSZ elnöke szerint a koalíciós válságtól függetlenül a bukaresti kormánynak a polgárok mindennapi gondjaival kell foglalkoznia, és legfontosabb feladata a téli időszakra történő felkészülés. Kifejtette: gyors megoldást kell találni energiaárak „megmagyarázhatatlanul gyors, brutális” emelkedésének ellensúlyozására. Az RMDSZ ezért az energiaárak jövő tavaszig tartó befagyasztását szorgalmazza, és annak az évek óta vitatott jogszabálynak az életbe léptetését sürgeti, amely kormányzati támogatást nyújt a rászorulóknak a villany- és gázszámlák kifizetéséhez.

Bukarestben azt követően alakult ki kormányválság, hogy Florin Citu liberális miniszterelnök az USR–PLUS ellenkezése dacára, és a szövetség egyik miniszterét leváltva döntött az RMDSZ által kezdeményezett tízmilliárd eurós fejlesztési terv életbe léptetéséről. Az USR–PLUS miniszterelnök-helyettese és hat minisztere kedden iktatta korábban bejelentett lemondását a kormány titkárságán, az államfő azonban még nem írta alá a felmentésükről szóló elnöki rendeletet. Az USR–PLUS korábban jelezte: folytatná a közös kormányzást a PNL-lel és az RMDSZ-szel, de Florin Citu nélkül. Kedden Klaus Iohannis államfő hivatalában fogadta Dan Barna távozó miniszterelnök-helyettest, az USR–PLUS társelnökét, aki szerint a „jóindulatú, formális” találkozó nem tért ki a lehetséges megoldások elemzésére.

(Kiemelt kép: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke online sajtótájékoztatót tart a Szövetségi Állandó Tanács ülése után Kolozsváron 2020. október 16-án. Fotó: Kiss Gábor / MTI)