Jelölni kell az „idegen ügynököket” a szavazólapon Oroszországban

Egy olyan törvényt is elfogadtak, amely előírja az újságírók és szerkesztőségek megbírságolását, ha anélkül hivatkoznak külföldi ügynöknek minősített külföldi médiumra, hogy feltüntetnék a forrás ezen státusát.

2021. április 20., 19:02

Szerző:

Aláírta az „idegen ügynökök” és a velük kapcsolatban álló személyek választási részvételét szabályozó törvényt kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A jogszabályt kedden közölték a jogi információk hivatalos internetes portálján. Oroszországban az egyéb szinteken megtartandó politikai erőpróbák mellett szeptemberben választják újra a szövetségi parlament alsóházát is.

A jogszabály értelmében nemcsak azok a jelöltek lesznek kötelesek feltüntetni státusukat a szavazólapon, akiket az orosz igazságügyi minisztérium külföldi ügynök magánszemélynek minősített – ezt a jogállást alapvetően a külföldi finanszírozás határozza meg –, hanem azok is, akik az elmúlt két év folyamán hivatalosan idegen ügynökként elkönyvelt tömegtájékoztatási eszköznek vagy nem kormányzati szervezetnek dolgoztak, vagy részt vettek ilyenek alapításában, igazgatásában.

Emellett idegen ügynökkel kapcsolatban állónak minősülnek azok a jelöltek, akik ilyen ügynöktől pénzt kaptak. Ezt a státusukat a választott posztra pályázók kötelesek lesznek majd feltüntetni az internetes és egyéb választási anyagaikon, beleértve a standjaikat. A jelzésnek jól láthatónak kell lennie, nem lehet kisebb a kampányanyag felületének 15 százalékánál.

A politikai pártok kötelesek lesznek jelezni, ha a jelöltlistáikon idegen ügynöknek minősített vagy ilyenekkel kapcsolatban álló személyek szerepelnek. Az önkéntes kampány-hozzájárulások bizonylataiban fel is fel kell majd tüntetni ezt a jogállást.

Az idegen ügynököknek, beleértve a médiát is, tilos lesz olyan tevékenységet folytatniuk, amely megkönnyíti vagy akadályozza a jelöltállítást, illetve a jelöltek győzelmét a választásokon. Az ebbe a kategóriába sorolt tömegtájékoztatási eszközöknek tilos előmozdítaniuk vagy akadályozniuk az eredmények elérését választásokon vagy népszavazásokon. A külföldi szervezetek megfigyelői részvételét külön fogják szabályozni.

A jelölteknek az aláírásgyűjtő lapon azt is fel kell majd tüntetniük, ha büntetett előéletűek.

Az orosz alsóház kedden jóváhagyta a közigazgatási szabálysértésekről szóló törvénykönyvnek azt a módosítását, amely előírja az újságírók és szerkesztőségek megbírságolását, ha anélkül hivatkoznak külföldi ügynöknek minősített médiumra, hogy feltüntetnék a forrás ezen státusát. A büntetés összege a magánszemélyek esetében 2–2,5 ezer rubel, a tisztviselők esetében 4–5 ezer rubel, a jogi személyek esetében pedig 40–50 ezer rubel. (A rubel jelenleg 3,90 forintot ér.)

Az alsóház második olvasatban fogadta el azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében 20–30 ezer rubelre fogják megbírságolni azokat, akik nyilvános rendezvényeken újságírónak adják ki magukat, illetve jogtalanul használják a médiamunkások megkülönböztető jeleit.

2020 decemberében lépett hatályba az a törvény, amely megtiltotta az újságírók számára, hogy egyszerre tudósítsanak is egy tömegrendezvényről, és annak aktív – jelszavakat skandáló, szórólapokat osztogató és transzparenst tartó – részvevői is legyenek. A törvény azt is kimondja, hogy eseményről tudósító újságírónak nincs joga elrejteni a médiumának megkülönböztető jelét vagy attribútumát.

(Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin pózol. Fotó: MTI/EPA/Kreml/Szputnyik/Pool I Alekszej Druzsinyin)

 

Vádemelés nélkül lezárta a csíkszeredai ügyészség azokat a büntetőjogi eljárásokat, amelyeket az úzvölgyi katonatemetőben a nacionalista Calea Neamului (Nemzet útja) egyesület által tavaly engedély nélkül felállított 150 fakereszt ügyében indított - tudatta szerdán a Maszol.ro hírportál a magyargyűlölő Mihai Tirnoveanunak, az egyesület vezetőjének a Facebookon közzétett bejelentését ismertetve.