Felettébb aggasztóan kezdődik 2020 szerte a világon
Szerte a világban egy szomorú tekintetű, egyenruhát viselő őszes úr fotója uralja a lapok címoldalát - Kászim Szulejmáni iráni tábornoké, a Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokáé, aki életét vesztette a bagdadi repülőtérre mért amerikai légicsapásban. Mondhatni, rosszkor volt rossz helyen, persze az amerikaiak nagyon is tudták, hova céloznak, miután a minap Irán támogatását élvező síita fanatikusok behatoltak az Egyesült Államok iraki nagykövetségének az épületkomplexumába. Azokat az embereket az amerikai katonák iraki jelenléte háborítja fel, míg az Egyesült Államoknak az Irakban már borzasztóan megerősödött iráni befolyás és jelenlét szúrja a szemét.
Washington és Teherán között még nem robbant ki nyílt és közvetlen háború, de már keményen támadják egymást, történetesen Irak területén, és nem nagyon kérdezi egyikük sem, hogy mit szólnak ehhez az irakiak. Különösebb látnoki képességek nélkül is erősen valószínűsíthető, hogy a tábornok megölése sem marad majd kemény iráni válasz nélkül, Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője erre ígéretet is tett, csak azt nem tudni még, hol és mikor fognak lecsapni valamilyen amerikai létesítményre. A 2020-as esztendő felettébb aggasztóan kezdődik.
És nem csak a közel-keleti muszlim világban, hanem a Távol-Keleten is. Ha már azzal kezdtem, kinek a fényképe uralja ma a világsajtót, akkor egy másik fotó említésével folytatnám. A The National Interest elnevezésű amerikai portál címlapján a pufók arcú, fiatalos frizurájú Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor látható, terebélyesedő pocakján feszülő bőrkabátban, arcán vérfagyasztó mosollyal, lelkesen tapsoló, hű katonái körében.
A cikk arról szól, hogy Kim bejelentette, immár nem tartja magára nézve kötelezőnek azt a Donald Trumpnak tett ígéretét, miszerint Phenjan tartózkodni fog olyan rakétakísérletektől, amelyek során interkontinentális ballisztikus hordozóeszköz használhatóságát tesztelnék. Kissé érthetőbben: olyan rakétákét, amelyekkel elvben az Egyesült Államok területére is csapást lehetne mérni. Az észak-koreai vezető fenyegetőzése szerint Washington megfizet majd az országát sújtó szankciókért. A The National Interest megjegyzi, a phenjani rezsim nagyon szűk rést hagyott nyitva a tárgyalások folytatására, azt a feltételt szabta ugyanis, hogy az Egyesült Államok álljon le a Dél-Koreával közös hadgyakorlatokkal, illetve a Szöulnak juttatott fegyverszállítmányokkal. Ez azonban Washington számára elfogadhatatlan – állapítja meg a védelmi-stratégiai kérdésekben mindig jól tájékozott portál. A cikk szerzője úgy vélekedik azonban, a kását nem eszik annyira forrón, először valószínűleg közepes hatótávolságú rakétákat akar majd kipróbálni Phenjan, és csak később kerülhet sorra az interkontinentális kategória. Amerikai szakértők most azt találgatják, vajon új szilárdüzemanyag-meghajtású rakétákat fejlesztettek-e ki az észak-koreai hadmérnökök.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter óvatosan csak annyit mondott, reméli, hogy Észak-Korea nem követ el provokatív cselekményt. Ennél fontosabb viszont, hogy – mint a The National Interest írja - most első ízben a nyilvánosság előtt is jelezte, Trump korábban valóban megígérte Kimnek, hogy a jövőben nem lesznek nagyobb szabású amerikai-dél-koreai közös hadgyakorlatok, ha Észak-Korea valóban tartózkodik az interkontinentális rakétakísérletektől. Ez – jegyzi meg a portál – meglehetősen rossz üzlet volt amerikai szemszögből, hiszen Észak-Koreának már most is nem kevesebb, mint 11 ENSZ-határozat tiltja azt, hogy bármiféle hatótávolságú rakétakísérletet végrehajtson. Ha most ezek után Kim beváltja a fenyegetését, és interkontinentális kísérletet hajtat végre, azzal – a The National Interest kifejezésével élve – „pusztító csapást” mér az Észak-Koreával kapcsolatban hangoztatott amerikai kormányzati sikerpropagandára.
Trump ugyan arról beszélt decemberben, hogy szerinte Kim nem akarja elrontani a vele való viszonyát, és tartani fogja a korábbi szavát, miszerint nem lesznek interkontinentális kísérletek. Valójában azonban Phenjan a nagy fogadkozások időszakában sem tett semmilyen érdemleges leszerelési lépést, sőt, tavaly 26 rakétaindítási tesztet hajtott végre, amivel egy év leforgása alatt eddig a legnagyobb számú ENSZ-tilalomsértést követte el.
Az Egyesült Államoknak – írja a The National Interest – szakítania kellene az Észak-Koreának tett újabb és újabb engedmények politikájával, fokoznia kellene a phenjani rezsimre gyakorolt külső nyomást, és fel kellene lépnie az emberi jogok észak-koreai megsértése ellen is. Ezt az álláspontot ráadásul nem valamilyen megveszekedett liberális fejti ki a The National Interest internetes felületén, hanem a hangsúlyozottan konzervatív Heritage Alapítvány Ázsia-kutató intézetének rangidős tudományos munkatársa, bizonyos Bruce Klingner.
