Hogyan látja Európa a németeket?
A britek régi keletű ellenszenve a németekkel szemben a válság kitörése óta erősödött, a franciák sem barátnak, inkább első számú partnernek tekintik a germánokat. Magyarok, románok egyaránt tartanak attól, hogy a két nagy európai hatalom, Németország és Oroszország nyomása alá kerülnek - különösen, amikor látják, hogyan közeledik Berlin Moszkvához. Ilyen véleményekkel szolgál az Euractiv hírportál felmérése. A brüsszeli intézmény vezető kutatókat kérdezett meg az Unió tagállamaiban: hogyan látják ott napjainkban Németországot?
Csehországban, amelynek gazdasági és idegenforgalmi szempontból igen fontos nagy szomszédja, a félelem és a csodálat bizonyos keverékével tekintenek a nagy szomszédra. A felmérések mindenesetre arra mutatnak, hogy növekszik a németek iránti rokonszenv, főleg a fiatal nemzedékek körében. A két kormányzat nézetei az energia - és a klíma-politikában eltérnek. Az európai válságkezelés kérdéseiben párhuzamosak ugyan az álláspontok, a csehek mégis elutasítják a fiskális paktumot. Az ország politikusai megosztottak a kérdésben, hogy helyes irányba vezeti-e Németország Európát. Míg az ellenzékben lévő szocialisták elfogadják az Európa jövőjére vonatkozó német elképzeléseket, a kormány Európa-politikai magatartása bonyolította a kétoldalú kapcsolatokat.
A románok pozitívan ítélik meg az EU-ban játszott német szerepet, de miután még friss az ország uniós tagsága, Németország vezető szerepének kérdése csak tudományos körökben van napirenden. Helyeslik a németek által javasolt pénzügyi fegyelmet, de úgy vélik, annak pénzügyi szolidaritás nélkül nincs értelme. Partnerüket a románok példaképnek tekintik a gazdaságpolitika szempontjából, de negatívan befolyásolja a közvélemény, a média Németország-képét Berlinnek Kelet-Európa felé való orientálódása. Románia, történelmi tapasztalatai alapján, és mint kis, vagy közepes méretű ország, nem érzi jól magát a két nagyhatalom között. Nézetük szerint a német-orosz közeledés azzal is jár majd, hogy javulnak az EU és Moszkva kapcsolatai.
Nagybritannia az elmúlt 20 évben megszabadult ugyan a háború utáni kisebbség-érzetétől Németországgal szemben, ám ez az euró válságával megváltozott: a válság kitörése óta visszatért a németekkel szembeni brit ellenszenv. Míg a konzervatívok mindig is szkeptikusak voltak az európai együttműködéssel szemben, most a baloldal elutasítja a németek által szorgalmazott takarékosságot. Álláspontjából kiindulva mindkét nagy politikai tábor mind inkább problémának látja a német politikát, így a kapcsolatok romlanak.
Jóllehet a német-francia kapcsolatokat a kölcsönös bizalom jellemzi, így is vannak félreértések, irritációk az Európa-politikával kapcsolatban. A németek által hirdetett takarékosság francia vélemények szerint gazdasági visszaeséssel fenyeget, a javasolt rendszabályokat igazságtalannak és kockázatosnak találják. A francia polgár ma jobban ismeri Németországot, mint korábban és már nem hozza kapcsolatba a nemzeti-szocializmussal. Ugyanakkor nem lehet erős érzelmi kötődésről beszélni: a kapcsolatok pragmatikusak és racionálisak. Inkább arról beszélnek az emberek, hogy Németország a privilegizált, vagy a legjobb partner, nem pedig arról, hogy barát. Egyébként a franciák 82 százaléka ítéli meg pozitívan Németországot, míg Merkel kancellárt 60 százalékuk látja pozitívan.
Angela Merkel kancellárrá választása óta a spanyol-német viszony valamelyest lehűlt. A spanyolok úgy érzik, hogy miután politikailag és gazdaságilag főként Berlintől függnek, nem lehetnek egyenjogú partnerek így ismét Európa peremére szorulnak. Más dél-európai országokhoz hasonlóan félnek a kétsebességes Európától, amelyben másodrendű állampolgárai az Uniónak. A fenti, a német politikával szembeni fenntartások azonban alig vezetnek német-ellenes érzelmekhez a lakosság körében.
Más a helyzet Görögországban, ahol a politikusok stratégiája, hogy kudarcaikat ellenfeleiknek, vagy külső tényezőknek tulajdonítsák. Már 2009 októbere óta Németországot teszik felelőssé “a görög gazdaság lassú haláláért” s különösen Angela Merkelt és Wolfgang Schaeuble német pénzügyminisztert bírálják sokat nyilvánosan. E bírálatok szerint Németország túl soká várt a görögöknek azután nyújtott segítséggel, ugyanakkor agresszív retorikát alkalmazott.
Budapest: partnerség és aggodalmak
Kiss J. László professzor, aki a magyar-német viszonyról nyilatkozott, emlékeztetett, hogy azt - más országokkal ellentétben - nem terhelik történelmi örökségek. Budapest a kétoldalú kapcsolatokat fontosnak tekinti, hiszen nincs magyar gazdasági fellendülés Németország nélkül. Ezért Berlint stratégiai partnernek tekintik s elfogadják vezető szerepét. Ugyanakkor nem tetszik Budapesten, hogy milyen kritikusan tudósít a német média a Fidesz-kormányról. Nem tetszik a hegemón német szerep az euró-válságban, amint hogy az sem, hogy a németek korábban megszavazták az EU-források (tervezett) befagyasztását.
A magyarok tudatában vannak, hogy a németek igen óvatosan kezelik vezető szerepüket. Közép-Európában mégis aggódnak, hogy rájuk nehezednek a németek és az oroszok. Németország kicsi ahhoz, hogy valóban uralja Európát, de túl nagy ahhoz, hogy másoknak ne legyenek miatta aggodalmai.
