A bestiális támadás után fél évvel a vetett ki újabb szankciókat az EU a Hamász ellen

Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács pénteken szankciókat rendelt el a Hamász és az Iszlám Dzsihád palesztin szervezetek fegyveres szárnyai ellen az Izrael elleni október 7-i terrortámadások során "széles körben elkövetett" szexuális erőszak miatt.

2024. április 12., 19:05

Szerző:

A Brüsszelben kiadott tanácsi sajtóközlemény szerint az uniós szankciós listára már felvett Hamász és az Iszlám Dzsihád fegyveresei "szisztematikus szexuális és nemi alapú erőszakot követtek el áldozataikon, az ilyen típusú erőszakot háborús fegyverként használva".

A szankciórendszerben bejegyzettekre vagyonbefagyasztás vonatkozik, és tilos számukra közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy gazdasági forrásokat biztosítani. A felsorolt természetes személyekre ezenfelül az EU-ba való beutazási tilalom is vonatkozik.

A Hamász október 7-i, Izrael elleni példátlan terrortámadása izraeli adatok szerint 1170 ember, többségében civilek halálát okozta, és a gázai fegyveres konfliktus kirobbanásához vezetett. Az EU szerint a Hamász harcosai által elkövetett visszaélések között "kiskorúak megerőszakolása és ezt követő meggyilkolása, holttestek, valamint a nemi szervek megcsonkítása" is szerepel. Izrael megtorló offenzívája a gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 33 ezer ember halálát okozta a térségben.

Kiadták a figyelmeztetést Izraelben - bármikor kitörhet a háború

Az Egyesült Államok izraeli nagykövetsége pénteken figyelmeztette alkalmazottait és családjaikat, hogy ne hagyják el Tel-Avivot és környékét, Jeruzsálem és Beér-Seva határát, miután Irán megtorlással fenyegetődzik a damaszkuszi konzulátusa ellen elkövetett légicsapás miatt.

Izrael a következő 24-48 órában közvetlen támadásra készül Iránból az ország déli vagy északi része ellen. Irán ezen a héten több alkalommal is nyilvánosan megtorlással fenyegetőzött az április 1-jén Szíria fővárosában, Damaszkuszban történt, és Izraelnek tulajdonított, Irán konzulátusa ellen végrehajtott légicsapásért, amelyben vezető iráni katonatisztek vesztették életüket, köztük az Iszlám Forradalmi Gárda elit Kudsz hadtestének magas rangú tagja.

Az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin telefonon beszélt Joáv Galant izraeli védelmi miniszterrel, és hangsúlyozta neki az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy megvédje Izraelt Irántól és a térségben működő képviselőitől. Austin hozzátette, hogy Izrael teljes mértékben számíthat a támogatásra az Egyesült Államoktól a potenciális iráni támadás elleni védekezésben.

Ugyanakkor az amerikai védelmi miniszter bírálta is Izraelt, mert nem értesítette előre a készülő damaszkuszi támadásról. A Pentagon szerint az előzetes információ a védelmi rendszerek megerősítéséhez vezetett volna, és Izraelt is segítené. Az izraeli légicsapás növelte a Közel-Keleten állomásozó amerikai erőkre leselkedő kockázatokat, következményei vannak az amerikai erőkre és az Egyesült Államok érdekeire a térségben, és Izraelnek ezért is közölnie kellett volna szándékát amerikai szövetségesével. Izrael hivatalosan nem ismerte el, hogy ő hajtotta végre a damaszkuszi támadást.

Közben az izraeli hadsereg (IDF) és a külföldi biztonsági szolgálat, a Moszad jóváhagyta az Irán elleni támadás terveit arra az esetre, ha Teherán iráni területről támadná meg Izraelt.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az izraeli háború miatt adott ki figyelmeztetést az orosz külügyminisztérium, melyben arra kérik az ország állampolgárait, hogy ne utazzanak a Közel-Keletre, különösen ne Izraelbe vagy Libanonba. A RIA Novosztyi tájékoztatása szerint az orosz külügyminisztérium a „gázai konfliktus eszkalációja” miatt aggódik, ami jó eséllyel összeköthető azzal, hogy nyugati hírszerzési szervezetek szerint Irán napokon belül megtámadhatja a zsidó államot, amellyel nyílt háború alakulhat ki a térségben 

(Kiemelt kép: tüntetők egy Izraelt támogató tüntetésen Milánóban 2023. október 12-én. Fotó: GABRIEL BOUYS / AFP)

Vádemelés nélkül lezárta a csíkszeredai ügyészség azokat a büntetőjogi eljárásokat, amelyeket az úzvölgyi katonatemetőben a nacionalista Calea Neamului (Nemzet útja) egyesület által tavaly engedély nélkül felállított 150 fakereszt ügyében indított - tudatta szerdán a Maszol.ro hírportál a magyargyűlölő Mihai Tirnoveanunak, az egyesület vezetőjének a Facebookon közzétett bejelentését ismertetve.