„Ha valaki arra számít, hogy Putyin megbukik, az csalódni fog”
Bár Putyin is beismerte, hogy a részleges mozgósítási rendszerben vannak hibák, Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője szerint az orosz elnök még biztosan nem fog megbukni, és akár több, mint egymillió embert is besorozhat az idei év végéig.
A Putyin által bejelentett mozgósítás óta egyre több hír érkezik Oroszországból háborúellenes tüntetésekről és letartóztatásokról, több városra kiterjedő, összehangolt házkutatási akciókról független megfigyelő csoportok tagjainak lakásában, az újonnan mozgósított csapatok rendkívül rossz életkörülményeiről, lázadásokról, tömegverekedésről.
Putyin bukása még várathat magára
Mindemellett az oroszok szerdán jelentős sikerekről számoltak be a fronton. A 168.hu a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjét kérdezte az orosz közhangulatról. Tálas Péter szerint is komoly problémák vanak a részleges mozgósítással, és még lesznek is. Ráadásul a 300 000 ember csak a kezdet, a legtöbb szakértő úgy gondolja, hogy az év végéig Oroszország több, mint egy millió új katonát fog hadrendbe állítani, sőt, a hangulattól függően teljes mozgósítást is elrendelhetnek, ám magát a rendszert szerintem ez az egész helyzet nem nagyon ingatja meg. Viszont,
„Ha valaki arra számít, hogy Putyin hamarosan megbukik, az csalódni fog”
– mondta lapunknak a szakértő.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2022. október 5., 19:42
Elrendelte a zaporizzsjai erőmű orosz szövetségi tulajdonba vételét szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Külföld
2022. október 5., 10:42
Aláírta a négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatolásáról és az Oroszországi Föderáció új jogalanyainak megalakulásáról szóló szövetségi alkotmányos törvényeket szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Külföld
2022. október 4., 15:53
A CIA igazgatója szerint Putyin vakmerő és veszélyes lehet, ha sarokba szorítják.
Részletezte, hogy azok, akik nem értenek egyet Putyin politikájával, és a legaktívabb ellenállók lehetnének, azok vagy már, vagy éppen elhagyják az országot. Akik pedig Oroszországban maradnak, – függetlenül a mozgósítási rendszer egyértelmű hibáitól – azokból össze tudják szedni a kitűzött 300 ezer újoncot. Hogy ezeknek az egységeknek milyen lesz a harci értékük vagy a belső moráljuk, az már más kérdés. S ha már a kérdéseknél tartunk, azon is érdemes elgondolkodni, hogy ha az orosz logisztika a 200 ezres haderejét eddig nem tudta ellátni, akkor hogyan fogja kezelni az újabb 300 ezer ember ellátását – tette hozzá Tálas.
A szakértők szerint ez a mennyiségű ember arra elégséges, hogy megfogja az ukrán előre nyomulást. Ezen túl azonban nem világos, hogy mi is pontosan az oroszok katonai célja. Bár határozottan kommunikálnak, az orosz vezetés általában mozgó célokat határoz meg, amit akár többféleképpen is lehet értelmezni. Hivatalosan például a Donbasz elfoglalása a cél, amely akár jogilag is indokolható, hiszen ezek formálisan államalakulatok. Zaporozzsija és Herszon azonban nem államalakulat, ezért még az oroszok sem tudják jogilag alátámasztani ezeknek a területeknek az annektálását. Őket azonban ez láthatóan nem zavarja, hiszen általuk még teljesen el sem foglalt területeket annektálnak, meg olyanokat, amiket éppen most vesznek vissza az ukránok. Ez egyébként így egy ritka történelmi pillanattá emeli a helyzetet: Oroszországot a saját területén támadja az ellenség.
Most már lassan az oroszok is elfogadják, hogy háborúban állnak
Tálas Péter szerint a mozgósítással próbálják meg az orosz nagyközönség tudomására hozni és elfogadtatni, hogy háború zajlik. Bár hivatalosan még mindig különleges katonai műveletnek nevezik azt, ami Ukrajnában folyik, de már nem ítélik el azokat, akik háborúnak nevezik.
Az a magabiztosság, amivel Oroszország belevágott ebbe az akciójába, mára már erősen megkérdőjelezhető. Nagyon sok olyan megfogalmazása, kijelentése van az orosz vezetésnek, hogy láthatóan sokkolta őket, hogy az ukránok nem csak, hogy ellenállnak, de ellentámadást is képesek indítani, és ebben a Nyugat is támogatja őket. Az orosz vezetés a háború kezdetén még egy gyors hadműveletre készült.
A Levada központ legújabb felmérése alapján az oroszok többségét sokként érte a részleges mozgósítás; a válaszadók 47 százaléka érez szorongást, félelmet a hír hallatán, 23 százalék van sokkos állapotban, és 13 százalék érez haragot. A megkérdezetteknek alig több, mint az ötöde nyilatkozott úgy, hogy büszke Oroszországra. A hír bejelentésére több városban pattantak ki tiltakozások, amiket a rendőrök feloszlattak, és néhány letartóztatottat azonnal be is soroztak. Az Euronews a Levada központ felmérését feldolgozó cikkében az eredményekhez azt is hozzáteszi, hogy maga Putyin is elismerte, hogy a mozgósítási rendszer gyakran követ el hibát, és olyanokat is behív, akiket nem kéne.
Személyes beszámolók szerint a behívottaknak saját pénzen megvásárolt teljes felszereléssel kell megjelenniük. A szakboltok alig bírnak lépést tartani a hirtelen megugrott igénnyel.
Tálas Péter is a felmérésre alapozva állapította meg, hogy az orosz társadalmat meglepte és félelemmel töltötte el a részleges mozgósítás fordulata. Eddig csak azok mentek harcba, akik amúgy is akartak háborúzni, most viszont elvesztették a választási lehetőségüket. Ráadásul a behívási rendszer olyan, hogy mindenképp teljesíteniük kell a kvótát, így ha a kiválasztott személyeket nem tudják elérni, akkor átkopognak a szomszédba, és az eredeti személy helyett a szomszédot sorozzák be. Ebből már számos konfliktus kerekedett – magyarázta a szakértő.
Ilyen mozgósításra mindössze háromszor volt példa Oroszország történelmében: az első és a második világháborúban, és most. Annak ellenére, hogy az a benyomásunk, hogy az orosz az egy harcos nép, az orosz emberek többségének nem az az életcélja, hogy meghaljon a hazáért.
(Kiemelt képünk illusztráció: Orosz katonák a Vörös téren 2022. szeptember 29-én, amikor a teret lezárják a megszállt ukrán területek Oroszországhoz való csatolásának ünnepségét megelőzően. Fotó: Alekszandr NEMENOV / AFP)
