Gyalogséta deltaszárnyakon Aeroscopiában
A francia repülőgépipar legsikeresebb harminc évét bemutató szabadtéri repülőgép-múzeum épül a világ jelenleg legnagyobb légi utasszállítóját gyártó Airbus toulouse-i üzemének szomszédságában. A 2014 tavaszán megnyíló Aeroscopia kilencezer négyzetméteres parkjában a legendás szuperszonikus Concorde és a 853 utast befogadni képes A380-as mellett az Airbus további negyven gépmadarával ismerkedhetnek testközelből a repülés szerelmesei.
A látogatók a Concorde deltaszárnyáról egy hídon sétálhatnak át az Airbus első A300-asának szárnyára. Ez a néhány lépés szimbolizálja az Airbus repülőgépgyár harminc évig tartó sikertörténetét, amely az első gép 1972-es forgalomba állásától a Concorde végleges leállításáig, 2003 májusáig ívelő időszakot öleli fel.
Az Aeroscopia múzeum 16 millió eurós projektjének megvalósításában jelentős részt vállal Toulouse önkormányzata, amely az előzetes becslések alapján évente 150 ezer látogatóra számít a létesítmény megnyitása után. Franciaország második legnagyobb egyetemi városa, amelynek 17 felsőoktatási intézményében 110 ezer diák tanul, részben kormányzati döntésnek köszönhetően lett a repülőgép-ipar és az űrkutatás európai fellegvára.
Először postajáratok rajtoltak el
Toulouse az első világháború vége óta a decentralizált francia iparpolitika egyik legfőbb haszonélvezője. A jellegzetes téglaépületei miatt rózsaszínűnek nevezett városban hozta létre Pierre-Georges Latécoére az első repülőgép-összeszerelő üzemet, amelytől elsőként a francia kormány rendelt harci gépeket. A XX. század húszas éveiben innen szálltak fel az első postajáratok Casablanca és Dakar irányába, és innen repülte át az Atlanti-óceánt Jean Mermoz, a francia repüléstörténet egyik úttörője. A korszak leghíresebb pilótái közé tartozott A kis herceg írója, Antoine de Saint-Exupéry is, akinek egykori lakosztálya ma is eredeti formájában tekinthető meg a város főterén, a Capitole-on található Le Grand Balcon szálloda második emeletén.
A francia állam egy évszázada támogatja a vonzáskörzeteivel együtt ma 700 ezer lakosú Toulouse nyugati részébe összpontosuló repülőgépgyártást és űrkutatást, amely közel 30 ezer embert foglalkoztat. Az Airbus-gyáron kívül itt található a Matra, a Thomson-CSF, az Alcatel és a Dassault központja is, valamint a francia nemzeti űrkutatási intézet, a CNES.
A francia NASA-ként is emlegetett intézet a hidegháború éveiben jött létre azzal a céllal, hogy Franciaországot az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval egy szintre, azaz az űrbe jutáshoz szükséges technológiával és eszközökkel rendelkező országok közé emelje. A több mint 2 milliárd eurós éves költségvetésből gazdálkodó CNES ma már nemcsak a francia űrtechnológia letéteményese, hanem az európai űrkutatási együttműködés motorja, az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) legfontosabb partnere.
Az ESA finanszírozásával valósult meg az európai hordozórakéta, az Ariane programja, és a CNES kezdeményezésére jött létre a Francia Guyana-i Kourouban az az új központ, amely ma már európai űrbázisként működik. Kourouból indultak útjukra a távközlés, a meteorológia, az óceánkutatás, valamint az optikai és környezetvédelmi megfigyelést segítő műholdak, amelyek működését Toulouse-ból ellenőrzik az európai kutatók.
A CNES a Galileo-program mellett részt vesz a legjelentősebb Föld-figyelő programokban is, így a szilárd földfelszín, a tengerek, a légkör, a klíma és a földmágnesesség rendszeres vizsgálatában.
Irányítható Mars-járó az Űrvárosban
Toulouse elsőségét hivatott erősíteni az 1997-ben megnyílt Cité de l'Espace, azaz Űrváros is, amely küldetésének tekinti, hogy a nagyközönség és a helyi fiatalok körében népszerűsítse a nemzetközi űrkutatás eredményeit.
Az évente 270 ezer diákot és turistát vonzó tudományos park teljes bejárásához legalább egy teljes napra van szükség. A négyszintes központi épületben űrkutatási kérdésekkel kapcsolatos interaktív kiállítások és fizikai kísérletekkel tarkított foglalkozások várják az érdeklődőket.
Eredeti nagyságban látható és irányítható is a Curiosity (Kíváncsiság) amerikai Mars-járó, amely augusztusban landolt a vörös bolygón, és a vállalkozó kedvűek kipróbálhatják a Holdon tapasztalható súlytalanságot is. A 140 férőhelyes planetáriumban és a 3D-s moziban az űrhajósok világát ismerhetik meg az érdeklődők, a kültéri kiállításokon pedig beléphetünk a Naprendszer modelljébe, az egykori szovjet űrállomás, a Mir élethű másába vagy akár a Szojuz kapszulába is.
Az Airbus ősszel avatta fel legújabb gépének összeszerelő üzemét Toulouse-ban. Az A350-ösök azzal a reménnyel állnak 2014-ben forgalomba, hogy visszaszerzik a francia elsőséget a tengerentúli járatokon az amerikai Boeingtől. Az üzemanyag-takarékos gép gyártása 35 ezer új munkahelyet teremthet a következő 20-30 évben Európában.
Venczel Katalin írása
Kapcsolódó cikkünk:
A Concorde-sztori
