Továbbra is viták kereszttüzében áll Magyarország uniós elnöksége

Amint arról a 168.hu is beszámolt, az Európai Parlament csütörtöki döntése megkérdőjelezi a magyar kormány alkalmasságát a jövő évi soros uniós elnökség jogosultságára.

Az Euractiv most idézi az FPÖ elnöke, Herbert Kickl nevében kiadott közleményt. Ebben Kickl markánsan minősíti a csütörtöki határozatot, ami szerinte „egy a gyáva és méltánytalan támadás” a bevett uniós politikai erőktől „egy olyan kényelmetlen tagállam ellen, amely nem mond mindenre »igent és áment«, ami Brüsszelből jön, és amely miniszterelnöke elsősorban a saját népe javát tartja szem előtt. Elvárom az osztrák szövetségi kormánytól, hogy minden lehetséges szinten ragadja meg a kezdeményezést a szomszédunk megvédéséhez az EU-tól”.

Az EP-szavazást képmutatónak nevezte, és szerinte, ha a támadások így folytatódnak Magyarországgal szemben, az Ausztria ellen 2000-ben bevezetett uniós „szankciókhoz” hasonlóig fajulhat a helyzet. Akkor az FPÖ a jobbközép Osztrák Néppárttal együtt alakított koalíciós kormányt, de a többi tagállam diplomáciailag „kiközösítette” – idézi az Euractiv cikkét a Telex.

A német kormánnyal koalícióban működő zöldek egészen másként értékeli a kialakult helyzetet. Chantal Kopf, a párt EU-politikai szóvivője az Euractivnak arról beszélt, „egy Magyarországhoz hasonló tagállam, amely tudatosan aláássa az uniós értékeket és intézményeket, nem vezetheti hat hónapig az uniós törvényhozást”.

„A német kormány felelőssége, hogy bizonyítsa, mennyire képes Magyarország teljesíteni a Tanács-elnökség követelményeit.” Ha erre nem képes, „meg kell fontolnunk a magyar elnökség elhalasztását” – tette hozzá.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz az Európai Parlament plenáris ülésén, 2019. szeptember 11-én. Fotó: Frederick Florin / AFP)