Európa jövője

Pakisztán egykori londoni nagykövete, Akbar S. Ahmed a washingtoni Amerikai Egyetem iszlám tanulmányok tanszékének vezetője. A „béke nagyköveteként” is emlegetik. Legutóbbi könyvéből – Út Európába – dokumentumfilm készült. Témája a bevándorlás és a terrorizmus. A professzor a 168 Órának azzal indított: amikor az ember megértően közelít más kultúrákhoz és embertársként tekint más csoportok tagjaira, azzal talán elkerülheti, hogy a konfliktusok erőszakba torkolljanak.

– Meggyőződésem: Európa párbeszéde a muszlim világgal jelentősen csökkenti majd a terrorizmust tápláló elégedetlenséget.

Akbar S. Ahmed ugyanakkor megjegyezte: a terrortámadásoknak jelentős hatásuk lesz Európa jövőjére, ráadásul egyes politikusok bizonyosan összekapcsolják a menekültválságot és a terrorizmust.

– Attól tartok: Európában fokozódhatnak a muszlimellenes reakciók. A párizsi merényleteket követő héten háromszorosára emelkedett a muszlimellenes incidensek száma Nagy-Britanniában. Ha az európai kormányok elidegenítik a muszlimokat, az ISIS, valamint a hasonló szélsőséges csoportok szimpatizánsokat és támogatókat szerezhetnek az Európában és a hazájukban is marginalizálódott muszlimok köreiből. Samia Hathroubi francia muszlim aktivista mondja az Út Európába című filmemben: „Olyan ez, mint amikor sorsukra hagyja gyermekeit az anya, vagyis Franciaország, és a csalódott gyerekek megtalálják azt az ideológiát, amely az ISIS-hez vonzza vagy arra ösztönzi őket, hogy elpusztítsák az anyát, aki nem szerette őket teljes szívével.” Ha viszont az ezer évvel ezelőtti Andalúzia példáját követjük, ahol békében éltek egymás mellett keresztények, zsidók és muzulmánok, a különböző kultúrák összefoghatnak és legyőzhetik az iszlám szélsőségeseket, illetve az ISIS-t.

A Pennsylvania Egyetem pszichológiaprofesszora, Clark McCauley egyetemi kurzusai arról szólnak: hogyan lehet kezelni az etnikai konfliktusokat. Szerinte fontos kérdés, és kevesen tették föl eddig: miért szervez európai terrortámadást olyan csoport, amely Irakban és Szíriában a szunnita állam létrehozásáért harcol, és amelyet már eleve támadnak a szíriai kormányerők, az Egyesült Államok, a britek, Franciaország és Oroszország?

– A terrortámadásoknak és a válaszlépéseknek egyszerre többféle üzenetük is van. A merényletek az erőt jelenítik meg a szunnita muszlimok elnyomása alatt élő síiták számára Irakban és Szíriában, azt, hogy az ISIS hatalmánál fogva képes megvédeni őket. Így a közel-keleti fiatal férfiaknak a terrormerényletek azt üzenik: „Nem érdemes csatlakoznotok a mérsékelt szunnita lázadókhoz vagy a helyi törzsi fegyveres csoportokhoz, gyertek inkább a nyertes csapathoz, az ISIS-hez.”

Persze mindennek az európai muszlimok számára is van hatalmi üzenete. Az ISIS azt várja, hogy a Nyugat túlreagálja a helyzetet.

– Az Iszlám Állam célja, hogy az európai kormányok válaszlépésként újabb korlátozásokkal és megfigyelésekkel sújtsák a muszlimokat, az európai társadalmakban erősödjön a diszkrimináció és a bevándorlásellenesség. Az ISIS logikája az: ha keményebb a Nyugat reakciója, akkor bizonyára az európai muszlimok is megértik és támogatják az új kalifátus létrehozását – magyarázza Clark McCauley.

Az Európai Unióban egyébként több mint húszmillió muszlim él. Közülük eddig körülbelül kétezren mentek Szíriába, és csatlakoztak az ISIS-hez. A Pennsylvania Egyetem pszichológiaprofesszora mindebből arra következtet: egyre több lesz a „hazai pályán nevelkedett” terrorista Európában.

– De nézzük más szempontból is a dolgokat. A diszkriminációnak talán az egyik legkárosabb eleme a „fundamentalista muszlim” kifejezés. Marine Le Pen, a bevándorlóellenes szélsőséges francia párt vezetője egy amerikai tévécsatornának így fogalmazott: „Az országunkból ki kell irtani az iszlám fundamentalizmust.” Csakhogy az iszlám fundamentalisták többsége inkább egyszerűen csak hitbuzgó, a politika nem érdekli őket. Azaz: ha a vallási eszméket és a vallásgyakorlást tesszük ellenséggé, akkor minden alkalommal kilencvenkilenc békés muzulmánt sértünk meg, míg egy dzsihadistát elérünk. És akkor tényleg az ISIS logikája diadalmaskodik. Minden olyan mondat, amelynek az az üzenete, hogy az iszlám fundamentalizmus az ellenfél, az ISIS-nek segít. Minden olyan mondat, amely azt üzeni, hogy a politikai erőszak az ellenfelünk, az ISIS-t gyengíti. Egyelőre nem tudni, mely hangok lesznek az erősebbek.

A Hágai Terrorizmuskutató Intézet igazgatója, Alex P. Schmid professzor, a politikai terrorizmusról szóló könyvek szerzője történelmi leckével kezdi:

– Amikor 1914. június 28-án Gavrilo Princip lelőtte Ferenc Ferdinánd trónörököst Szarajevóban, olyan eseménysort indított el, amely az első világháborúhoz, illetve az orosz, a német, az ottomán és az osztrák–magyar birodalom bukásához vezetett. Az akkori lövések átformálták Európát, s ennek hatását ma is érezzük. De nem a gyilkosság változtatta meg a történelmet, hanem az arra adott túlzott reakciók. Manapság több mint ötszázmillió ember él Európában. Az elmúlt esztendőkben a terroristáknak még egyszer sem sikerült egyszerre akár ötszáz embert meggyilkolniuk. Vagyis: annak az esélye, hogy valaki terrortámadás áldozata lesz Európában, lényegesen kisebb, mint ha valaki dohányzás, autóbaleset, szívproblémák, rák miatt halálozna el. Ezért tehát reálisan és összeszedetten kell reagálnunk a terrorra. Nem szabad pánikba esni! Őrizzük meg az erkölcsi tartást minden válaszlépéskor. Úgy kell bánni a köztünk élő muszlimokkal, hogy ne érezzék azt: az ISIS oldalára kell állniuk.

Alex P. Schmid professzortól azt is megkérdezte a 168 Óra: Európában leginkább mely államokat veszélyezteti a terrorizmus?

– A szíriai harci eseményekben közvetlenül részt vevő államok, különösen Franciaország és az Egyesült Királyság nagyobb veszélyben van, mint a többi ország. Ugyanakkor az ISIS olyan szimbolikus célpontokat is említ, mint például Róma, a kereszténység székhelye. Viszont Magyarország – a ma rendelkezésre álló információk alapján – nem szerepel az ISIS listáján. Az Iszlám Állam nyilván az otthon, főként az Irakban elszenvedett veszteségeit igyekszik kompenzálni külföldön. Európa pedig egy ideig fenntartja – mindenütt kicsit másképp – a magasabb készültségi szintet. Másrészt: a hírszerző hatóságoknak rendkívül nehéz pontos képet rajzolniuk a helyzetről, hiszen az információszerzés jelek azonosításával, megfejtésével történik. Az internetszolgáltatók és a terroristák is egyre jobban igyekeznek titkosítani, kódolni a kommunikációt: az ISIS működtetői és a támogatói közötti elektronikus információcserét nehéz dekódolni.

A hágai terrorizmus-szakértő hozzátette: nem lehet elvárni, hogy minden terrortámadást megelőzzenek, előre jelezzenek a hírszerző szervek. Különösen nem abban az esetben, ha korábbi cellatársak, rokoni szálakkal is összekötött csoportok szerveznek támadást.

– De azt is gondolom: ha a hírszerző szervek jobban együttműködnének, az nagyban segítené a megelőzést. Szigorúbban kell ellenőrizni a fegyvertartást, a robbanóanyagokat tároló helyeket, a légiutasokat. A legfontosabb feladat mégis az, hogy a fiatal, potenciális dzsihadisták attitűdjét megváltoztassuk, s ehhez párbeszédre van szükség a családok és iskolák, a mecsetek és a fiatalok találkozóhelyeinek bevonásával. A Szíriából csalódottan visszatérő harcosokat rá kell venni: osszák meg a tapasztalataikat, hogy ezek értelmezésével megakadályozzuk az esetleges újabb harcosok kiáramlását.

Gordon Adams a politikatudományok professzora az Amerikai Egyetem Nemzetközi Külszolgálati Iskolájában. Az európai terrorfenyegetettség kapcsán azt mondja: bár százszázalékos védelem nincs, szerinte is kulcsfontosságú az alapos rendőrségi és hírszerzőmunka.

– Ellentmondásnak tűnhet, de a menekültek befogadása elengedhetetlen ahhoz, hogy megmutassuk: a demokrácia nyílt, befogadó, emberbarát. Ez olyan kulturális üzenetet hordoz, ami hosszú távon csökkenti a terrortaktikák vonzerejét.
A támadások elkerülhetetlenül félelmet szültek, valamint bosszúvágyat. Előbbi gátja a helyes gondolkodásnak, utóbbi pedig további terrortámadások előtt nyit teret. Ha így folytatódik, a középtávú következmény egy egyre intenzívebb háború lesz.

– Lehet, hogy a nyitott Európai Unió végéhez vezetnek a támadások, a határok visszaállításához, az emberi jogok korlátozásához, a jobboldal megerősödéséhez. Utóbbira példa Magyarország és Franciaország. Az újraéledő nacionalizmus az egyik lehetséges következmény. Európa országainak fel kell ismerniük: együtt boldogulnak, vagy sehogy. A változásnak szükséges része a párbeszéd az iszlám világgal is. De végső soron csak maga az iszlám állíthatja meg ezt a háborút. Sok idő fog eltelni addig – jegyzi meg Gordon Adams professzor.

Pakisztán volt londoni nagykövete, Akbar S. Ahmed professzor még arról beszélt lapunknak: a magyarok és sok más európai közösség tagjai maguk is menekültté váltak a múlt században, így a közösen megtapasztalt nehézségek hidat építhetnek a különböző kultúrák között.

– Sajnos Magyarország a menekültkrízis frontvonalában van, ami komoly kihívás az ország biztonsága szempontjából. Ugyanakkor Magyarországnak tudnia kell: a világ a 3-4 éves gyerekek előtt feszülő pengekerítés képeit látja. Ha figyelembe vesszük, hogy sokan közülük elvesztették szüleiket a szíriai háborúban, s biztos halál várhat rájuk otthon, ezek a fotók a könyörületesség hiányát mutatják. Ha le kell zárni a határt, érthető. De önöknek azt kell megérteniük: ezek a felvételek nem tesznek jót Magyarország imázsának a tömegkommunikáció korában. A halál elől menekülő szír kislány elgáncsolásáról készült képek másodpercek alatt bejárták az egész világot. Ráadásul nincs is szükség ilyen kegyetlen mozdulatra. Európának – és benne Magyarországnak – inkább példát kellene mutatnia civilizált viselkedésből az egész világnak.