Füstöt és lávát kezdett lövellni: videón, ahogy megint kitör az Etna
Ismét kitört az Etna, korlátozzák a cataniai reptér forgalmát.
Műküdésbe lépett az Etna, emiatt kevesebb járatot fogad a szicíliai Catania repülőtere, óránként csak hat gép szállhat le.
Lávát és füstöt lövellt
A korlátozást azzal indokolta a legforgalmasabb szicíliai repülőtér, hogy a vulkán reggel lávát és füstöt kezdett lövellni – olvasható a HVG oldalán. Júliusban egyébként két alkalommal is teljesen le kellett zárni a repteret, mert a vulkáni hamuréteg ellepte a futópályákat. A hónap közepén az Etna a Stromboli vulkánsziget kitörésével egy időben ébredt fel, július 23-án aztán a kitörés miatt a belföldi és külföldi repülőjáratokat Palermóba és Trapaniba irányították át.
Hatalmas robaj
Az aktív vulkánnak számító Etna akkor az éjszaka folyamán hatalmas robajjal tört ki. Mivel Catania repülőtere gyakorlatilag az Etna lábánál fekszik, ezért a kráterekből felemelkedő hamufelhő itt szokott lecsapódni. A pályák és a gépek megsztitítása pedig órákat is igénybe vesz, így csak azután lehet elkezdeni a munkát, hogy leállt a hamueső.
Videókon az augusztus 4-i kitörés:
Rendszeresen kitör
Az Etna a legnagyobb – 3324 méter magas – aktív európai vulkán, mintegy 500 ezer éve rendszeresen kitör. Kitöréseit ugyanakkor csak mintegy 1500 éve jegyzik fel. A tudományos megfigyelések csak a 17. században kezdődtek el: a vulkán addigi aktivitását írók, költők, utazók és természettudósok leírásaiból ismerjük. Az utóbbi 400 esztendőben a kitörések jellege többször is megváltozott, ahogy a vulkánból más-más jellegű magma tört a felszínre. A Hawaii-szigetek vulkánjaihoz hasonlóan amúgy az Etna sem pusztító erejéről híres. Aktivitását a hosszú lávafolyamok, magasra törő lávaszökőkutak jellemzik, és ezek számos turistát vonzanak a környékre, mert viszonylag közelről és biztonságban figyelhetik meg a vulkáni jelenségeket. Bár az Etna a világ egyik legaktívabb vulkánja, a hegy lejtőin és környékén több tízezer ember él, aminek fő oka a bor- és gyümölcstermelésre kiválóan alkalmas, termékeny vulkáni talaj. 2013-ban az UNESCO Világörökség Bizottsága természeti világörökségi helyszínné nyilvánította.
A legnagyobb pusztítások
Az elmúlt kétezer év alatt tehát az Etna lávaárjai, kevés kivétellel, nem veszélyeztették a vulkán lejtőin és lábánál felépült településeket. A legnagyobb pusztítással az 1669-es kitörés járt, amely során 15 települést pusztítottak el a Catania városát is elérő lávaárak. Az 1928-as kitörésben Mascali közel 8 ezer lakosa vált földönfutóvá, azonban a Mussolini vezette olasz kormány mindössze 10 év alatt újjáépíttette, és ezzel megszületett Szicília egyik legmodernebb települése. A 20. századi kitörések lávaárait egyébként sikerült úgy elterelni, hogy ne veszélyeztessenek egyetlen települést sem. A fő probléma a turisztikai létesítmények biztonsága lett. Ezeket több alkalommal is elpusztították lávaárak, mint például 1971-ben, 1983-ban és 1985-ben, amikor elpusztult a drótkötélpálya. A 2001-es és 2002-2003-as kitörések során a drótkötélpályát szintén részlegesen elpusztították a lávaárak – írja a Wikipédia.
(Kiemelt képünkön az Etna, Fotó: Salvatore Allegra / ANADOLU / Anadolu via AFP)
