Épülhet a diadalív? – Donald Trump eddig minden megnyerhetőt megnyert

Csaknem teljes az egyetértés az amerikai politika elemzőinek körében, hogy az Egyesült Államok elnöke az elmúlt hét fejleményei után elég magabiztosan menetelhet az újabb, november 3-i választási győzelme felé. Csak a kudarcokat egymásra halmozó demokrata pártvezetők mantrázzák rendületlenül, hogy az impeachmenteljárás a maga pőre mivoltában mutatta meg, leplezte le Donald Trumpot a közvélemény előtt. Nagyon kevesen gondolják, hogy ez elég lehet az elnökváltáshoz. Trump ugyan sokak szerint valóban erkölcsi hulla, ám neki tulajdonítják a gazdaság jó állapotát, és a széles néprétegekkel sokkal jobban megtalálja a közös hangot, mint a szabadságeszméről és emberi méltóságról szép szónoklatokat tartó, de egymással civakodó tanácstalan demokrata párti vezető értelmiségiek.

2020. február 13., 06:59

Szerző:

A demokraták csak hosszas töprengés után vágtak bele a Trump elleni alkotmányos vádemelési eljárásba, az úgynevezett impeachmentbe. Felettébb kétséges volt ugyanis, hogy az elnökkel szemben felhozható érveik valóban elsöprő erejűek, alkalmasak-e a bűnvádi elmarasztalásra. Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke – e minőségében a legmagasabb közhivatalt viselő demokrata párti politikus – sokáig ellenezte ennek az „atomfegyvernek” a bevetését, aztán mégis beadta a derekát.

A vád arra támaszkodott, hogy Trump, akinek elnökként az amerikai érdekeket kell néznie, inkább a saját személyes politikai érdekeire volt tekintettel, amikor megzsarolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt: vagy vizsgálatot indít Joe Biden és fia ellen, vagy nem kapja meg a hőn áhított amerikai katonai támogatást. Joe Biden alelnök volt Barack Obama mellett, és abban az időben sűrűn járt Ukrajnában, részben állítólag azért, hogy egyengesse fia, Hunter ottani üzleti ügyeit, amelyek az ukrán energetikai szektorhoz kapcsolódtak. Ezt szimatolta ki Trump, és úgy gondolta, hogy okoz némi kellemetlenséget Bidenéknek. A volt alelnök ugyanis egészen a közelmúltig a legesélyesebbnek tűnt arra, hogy elnyerje a Demokrata Párt elnökjelöltségét.

Az igazsághoz tartozik, hogy Bidenékkel szemben végül semmi jogellenes cselekmény gyanúja nem igazolódott, miként Ukrajna is megkapta – némi időbeli csúszással – a megítélt katonai támogatást. Vagyis rosszindulatban ugyan nem volt hiány Donald Trump részéről, de történni, ha úgy vesszük, nem történt szinte semmi.

 

A cikk teljes változatát a csütörtökön megjelent 168 Órában olvashatják el!