Előkerült az az orosz történelem tankönyv

Az új, szeptember 1-től használatos tizedikes és tizenegyedikes orosz történelem tankönyvben Sztálin hős, az 1956-os magyar forradalom egykori „fasiszták” és „lázadó radikálisok” által kirobbantott felkelés, Németország 1990-es egyesítése pedig „az NDK NSZK általi annexiójaként” szerepel.

2023. szeptember 4., 12:52

Szerző:

Putyin már 2013-ban új, egységes orosz történelem könyvet álmodott, mert szerinte „a fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy milyen országban élnek, és nem érzik a kapcsolatot az előző generációkkal”, ezért  „jó, patriotikus szemléletű” könyvekre van szükségük. Ez most készült el.

Míg eddig lehetett válogatni az oktatási hivatal által ajánlott könyvke közül, mostantól mindenki ugyanabból tanul a 10. és 11. osztályban, jövőre pedig a 4–9. osztályos új tananyag is el fog készülni. 

Az új orosz tankönyv szerzői Vlagyimir Megyinszkij és Anatolij Torkunov. Előbbi korábban kulturális miniszter volt, és vádolták már plágiummal is. De történészként azt is elmondta, hogy a történelem szubjektív és a haza érdekei mentén kell alakítani a tudományt. Jelenleg az orosz hadtörténeti társaságot vezeti. Torkunov már több mint harminc éve vezeti a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Egyetemet – ismerteti az Index

A magyar közéletben nagy port kavart a megjelent könyv, ugyanis a „fasisztáknak” és „lázadó radikálisoknak” nevezik a szerzők az ’56-os felkelőket. 

„A lázadó radikálisok, akik között sokan voltak a fasiszta Magyarország fegyveres alakulatainak egykori harcosai, a felkelés során nemcsak a szovjet emlékművek és szimbólumok megrongálásával »tették le a névjegyüket«, hanem a magyar munkások pártja képviselőinek, a rendfenntartó erők tagjainak és családtagjainak számos meggyilkolásával is. Még az állami létesítményeket őrző sorkatonák is brutális mészárlások áldozatai lettek.” 

– idézi a tankönyvet az Index, hozzátéve, hogy a sem a forradalom előzményeiről, sem az azt követő megtorlásokról nem esik szó benne.

Korábban az orosz tankönyvek az 1956-os forradalmat „antikommunista, szovjetellenes megmozdulásoknak” nevezték, de a tananyag radkális átírása a könyv más pontjain is tetten érhető.

„A történelem meghamisítása”; „A nácizmus feléledése”; „A Krím hazatérése”; „Szembenállás a Nyugattal”; „Ukrajna mint neonáci állam”; „Oroszország – a hősök országa”

– ezek mind alfejezetcímek. De párhuzamot vonnak a második világháború és a „különleges katonai művelet” között is, a 2014 utáni helyzet is nagyobb hangsúlyt kapott, illetve Putyin elnöksége is pozitív szinezetben tűnik fel, ahogy Sztálin halálát is új keretbe helyezték:

„A világ reakciója kétértelmű volt. A Szovjetunióval és vezetőjével szimpatizáló átlagemberek sajnálkozása és szokásos gyásznyilvánításai mellett számos Amerika-barát újság és folyóirat zsarnoknak, diktátornak nevezte az elhunyt vezetőt. Leggyakrabban azonban Sztálinnak a Németország feletti győzelemben és a világ náci fenyegetéstől való felszabadításában játszott szerepére emlékeztek.”

Oroszország másfél évtizede fokozatosan visszatér a korábbi szovjet ideológiai elemekhez és az államot átható militarizmushoz – állítja a portál. Putyin nyilvános szerepléseiből is egyre inkább ez körvonalazódik. 2014 után mind a hazafias retorika, mind a külső ellenség képe drasztikusan felerősödött. Idén szeptember 1-jétől pedig nemcsak az iskolai tananyag újul meg az orosz iskolákban, hanem visszatér a szovjet időkben ismert „alapvető katonai felkészülés” is, amelyen a gyerekek többek között a géppuskák és a kézigránátok használatát is megtanulják majd.

(Kiemelt képünk illusztráció. T-54-es harckocsi az Üllői út 61. előtt 1956-ban. Fotó: Fortepan / Nagy Gyula)