Az unió elkötelezett a nyugat-balkáni bővítés mellett

Az Európai Unió elkötelezett a nyugat-balkáni térségre kiterjedő bővítési folyamat mellett, de továbbra is fontosnak tartja, hogy a régiót alkotó országok folytassák a politikai és gazdasági reformokat, erősítették meg az unió vezető képviselői szerdán a szlovéniai Brdóban tartott csúcstalálkozót követően – írja az MTI. 

A csúcstalálkozóról kiadott zárónyilatkozat szerint az EU „megkérdőjelezhetetlenül támogatja a Nyugat-Balkán európai perspektíváit”, és megerősíti az uniós bővítési folyamat iránti elkötelezettségét, ez közös stratégiai érdek is. A folyamat további lépéseire vonatkozóan azonban a nyilatkozat nem nevezett meg időtávot. Szerepel benne viszont, hogy az érintett partnereknek folytatniuk kell a hiteles reformokat, és integrációjuk ennek ütemétől függ.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcs utáni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy:

a brüsszeli bizottság álláspontja egyértelmű, a Nyugat-Balkán helye az európai családban van. Az EU hitelességének is árt, ha nem lép mielőbb előre a folyamatban 

– tette hozzá. Charles Michel, az EU-tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az uniónak is vannak még feladatai az új tagok felvételét és teljes beilleszkedésük előkészítését illetően.

Az EU nyugat-balkáni partnerei közül Szerbiával és Montenegróval már folynak a csatlakozási tárgyalások, és korábban döntés született arról, hogy megkezdhetők Észak-Macedóniával és Albániával is. Bosznia-Hercegovinát az EU-nak még el kell ismernie hivatalos tagjelöltként, Koszovó pedig egyelőre csak társulási megállapodással rendelkezik. Konkrét előrelépést a nyilatkozat egyikük esetében sem foglal magában.

Az uniós kormányfők megerősítették, hogy az EU továbbra is támogatja a térség országainak politikai, gazdasági és társadalmi átalakulását. A következő években az unió 30 milliárd eurós befektetési és gazdaságösztönző tervvel segíti a régiót és már eddig 3,3 milliárd euróval járult hozzá a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált gazdasági helyreállításhoz, illetve szociális lépésekhez. Mint Ursula von der Leyen elmondta, az EU egyik legfontosabb célja ezen a téren az integrált nyugat-balkáni piac létrejöttének segítése. Michel pedig azt emelte ki, hogy mindeddig példátlan mértékű uniós támogatásról van szó.

Utaltak a találkozó résztvevői az afganisztáni válságból eredő migrációs nyomás miatti kihívásokra is. A zárónyilatkozat szerint az EU kész szorosan együttműködni partnereivel e kihívások kezelésében. Charles Michel kiemelt kérdésnek nevezte a kisebbségek kezelését, és jelezte, hogy az EU ezen a területen is további előrelépéseket vár.

(Kiemelt kép: Brdo pri Kranju, 2021. október 5.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott családi fotón az Európai Uniós állam- és kormányfői az EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó előestéjén a Ljubljanához közeli Brdóban 2021. október 5-én. Az első sorban Orbán Viktor magyar kormányfő, mellette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Fotó: Fischer Zoltán / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda)