Történelmi döntés küszöbén Dánia

Június 1-én népszavazást tart Dánia arról, elvessék-e régi elvüket, a derogációt, azaz azt, hogy az Európai Unió közös védelmi politikájától való távolságtartást felszámolják-e. Ha a távolságtartás felszámolása mellett dönt az ország népe, akkor az északi állam, Svédországhoz hasonlóan, ugyancsak közelebb kerülhet a nyugati katonai együttműködéshez mint eddig.

Az Azonnali beszámolója szerint a derogáció felszámolása óriási politikai fordulatot jelentene Dániában. A február 24-én indult, ukrajnai orosz invázióval ugyanis az ország munkapárti kormánya is arra a következtetésre jutott,

Dánia nemzetvédelmi érdekei gyökeresen megváltoztak a fordulattal.

Éppen ezért jelentette be Mette Frederiksen miniszterelnök még március 8-án, néhány nappal Ukrajna megszállásának kezdete után, szükségesnek tartja, hogy a dánok népszavazáson fejezzék ki, ezek után csatlakoznának-e a közös védelmi politikához.

Dánia abban különbözik a hagyományosan hidegháborús semlegességet hirdető Svédországtól és Finnországtól, hogy 1973-ban végül csatlakoztak a NATO-hoz. Azon belül azonban, egyfajta belső semlegességnek megfelelve, sokáig kivonták magukat a szoros tárgyalásokból, vagy a védelmi politika alakításából. Ugyanez történt az Európai Unión belül is.

A dán parlament közös álláspontja, amit most referendumra bocsátanak, az, ennek a korszaknak a putyini agresszióval most vége kell, hogy szakadjon, és szorosabb együttműködésre van szükség.

(Kiemelt kép: A dán hadsereg felvonulása a nemzeti lobogó napján, 2021. szeptember 5-én. Fotó: Henning Bagger / Ritzau Scanpix / AFP)